Szolgálat 69. (1986)

Halottaink - Schneider Ferenc Vencel OFM (Confrater) - Szabadka Medárd Zoltán OPraem (rendi testvérei)

P. SCHNEIDER FERENC VENCEL 0. F. M. |(1896—1985) Kora tavaszi napok egyikén gyászjelentés vitte hírül rokonoknak, paptestvéreknek, rendtársaknak és ismerősöknek, hogy a patriarchs korú P. Vencel befejezte hosszú földi életét. A particédula Assisi Szent Ferenc himnuszát idézte: „Boldogok, akik megadták magukat a Te szent akaratodnak, a második halál nem fog fájni ezeknek.“ P. Vencel az első halálnak, az önakarat megtagadásának nagyszerűen megfelel­hetett, hiszen utolsó szentáldozásánál szívből így imádkozott: „Uram, legyen meg szent akaratod! Tégy velem, amit akarsz, ami neked tetszik!“ Hosszú és példás életének legkimagaslóbb szakasza az a huszonhárom esztendő volt, amelyet Szegeden töltött mint alsóvárosi plébános. Plébániája területén vasár- és ünnepnapokon hat helyen tizenkét szentmisét mutat­tak be, a szentmisék alatt és között három-négy ferences atya is gyóntatott. Hitok­tatást hetente nyolc iskolában végeztek. A Harmadik Rendben és számos hitbuzgalmi egyesületben ápolták és fejlesztették a lelkiéletet. P. Vencel ezeket a munkákat az élvonalban végezte. Látható alkotásai hűen őrzik munkálkodását. Plébánosi és házfőnöki működése alatt az egyházközség a hit és kultúra fénykorát élte. — 1932-ben épült az alsóvárosi egyházközség kultúrháza, amely az akkori alsó­városi kultúra fellegvára lett. Sokat fáradozott a Miasszonyunkról nevezett Nővérek iskolaegyüttesének bővítésén. Házfőnöksége alatt épült a Szabadság téri óvoda. Ki­bővítve új köntöst kapott a Földműves utcai és a Hunyadi János sugárúti óvoda. Életé­nek legszebb és legnagyobb alkotása templomuk belső restaurálása volt. Az 1938-ban történt felszentelés alkalmával kapta meg Szeged város díszoklevelét, amely a fe­rencesek elévülhetetlen érdemeit méltatta. Üj köntöst kapott a kolostor híres könyv­tára is, amelyben Alsóváros nagy fia, dr. Bálint Sándor oly sokat időzött és dolgozott. P. Vencel főszerkesztője volt a Haviboldogasszony című lapnak, a plébániai tudósító­nak. Házfőnöksége idején a kolostorban két múzeum létesült: az egyik a középkorba visszanyúló műértékeket, az utóbbi a kínai missziók emléktárgyait őrizte. Élete utolsó éveit rokoni környezetben töltötte. Amikor szinte teljesen megvakult, egyik rendtársa minden héten felkereste, és a legszentebb áldozatot, a szentmisét koncelebrálva mutatták be. Temetését a Szeged-alsóvárosi temetőben Hamvas István prépost-plébános végezte, dr. Udvardi József jelenlétében. A temetési szentmisét a Szeged-alsóvárosi templom­ban a ferencesek és a környék plébánosainak közösségében mutatták be. A hatalmas gót szentegyházat a hívek teljesen betöltötték. Negyven év elteltével sem felejtették lelkipásztori munkálkodását. Confrater DR. SZABADKA MEDÁRD ZOLTÁN O. Praem. (1891—1985) A magyar és külföldi premontreiek rubinmisés szeniorja 1891. ápr. 11-én született a délbácskai Kulpin helységben, ahol édesapja tanító volt. Temesváron végezte gim­náziumi tanulmányait. 1909-ben Jászón belépett a premontrei rendbe. Teológiai tanulmányait a doktori cím megszerzésével Bécsben fejezte be. örök fogadalmát 1913. szept. 8-án tette le, és okt. 15-én szentelte pappá a boldogemlékű kassai püspök, Fischer-Colbri Ágoston. Jászóvárott egy megnövekedett rendi növendéksereg tanításával bízta meg Takács Menyhért prépost-prelátus, a rend akkori főnöke, aki azokban az években egy új, Bu­dapesten létesítendő gimnázium megvalósítására készült. 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom