Szolgálat 71. (1985)
Könyvszemle - Hubertus Brautzen: Családlelkiség (Teleki Béla)
lődés, akár mint a Megtestesülés előkészítése, akár mint a megváltó misztérium beteljesedése. Minthogy ilyen kapcsolat van az emberi történetiség és az üdvösségtőr- ténet között, a következő tételt fogalmazhatjuk meg: a világ és annak átalakítására kifejtett erőfeszítéseink nem tekinthetők mint pusztán természetes valóságok; a világ egy bizonyos lelki bensőséggel rendelkezik, amennyiben részt vesz Isten üdvösségterve megvalósulásában, Isten országa eljövetelének előkészítésében, amely a végső időkben teljesedik be. A hit szemével a történelemben és az eseményekben észre kell vennünk Isten akaratát. Vagyis a politikai, társadalmi vagy tudományos eseménnyel szemben ezt kérdezhetjük: milyen mértékben és milyen módon tartozik ez a valóság Isten Országához? A természet, a felebarát, a társadalmi-politikai elkötelezettség, a munka, a családi élet, a szentségi élet — minden emberi valóság, különböző fokokon, Isten nyomait hordozza, valamiképpen akaratának megnyilvánulása lehet számomra itt és most. Ö jelen van és működik bennük, hiszen Ö ad létet és mozgást mindennek. így tehát a világra gyakorolt befolyásunk, a világ átalakítására (humanizálására és spiritualizálására) irányuló emberi erőfeszítés Isten akaratának közvetítése, ill. részvétel Isten tevékenységében. Az apostolkodás pedig, amennyiben közvetlenül Isten Országát mozdítja elő. mintegy Krisztus megváltói tevékenységének folytatása. Ugyanebben a távlatban a felebarátot úgy kell tekinteni, mint Isten képmását, illetve a szegényben, betegben, ruhátlanban Krisztust magát kell szeretnünk és segítenünk. Végül is a cselekvő szeretet a mértéke mindennek és a lelki élet „lelke“. Isten és a felebarát szeretető elválaszthatatlan egymástól. P. Bemard könyve utolsó részében kitér a misztikus életre. Tisztáz számos kérdést ezzel kapcsolatban, főleg a két kármelita, Keresztes Szent János és Avilai Szent Teréz lelki tanítását követve. Szabó Ferenc Hubertus Brautzen: Familienspiritualität (Családlelkiség). Grünewald, Mainz, 1984. 312 o. A szerző könyvében az esseni családi lap (Die Christliche Familie) — 1885 és 1980 között megjelent — 5788 újságcikkét elemzi a házasság és a család lelkisége szempontjából. Monográfiájában előrebocsátja, hogy a keresztény lelkiség gyökere a Lélek- isten. Általa válaszolhat az ember Isten közeledésére. Központja viszont Jézus Krisztus személye, ő az emberi cselekvés mértéke. Ugyanakkor az Egyházzal való eleven kapcsolatból táplálkozik ez a lelkiség. A házasság és a család lelkiségének alapelve szentségi mivolta. Ott eleven ez a lelkiség: 1. Ahol az isten Jézus Krisztus által a Lélekben mint hajtóerő hat a házasság szentségében egyesített hitvesekre és családjukra, és ahol a hitvesek igyekeznek válaszolni Isten közeledésére a Lélekben; 2. ... Ahol a hitvesek Krisztus üdvözítő szolgálatába helyezik szerelmüket, s ilymódon tanúskodnak a háromszemélyű egy Istenről; 3. Ahol a hitvesek gyermekeikkel együtt megélik a családi egyházat... s ezáltal tapasztalatévá teszik az Egyház üdvözítő szolgálatát; 4. Ahol hűséges és gyermekeikben termékeny szeretetükkel útonlevő egységet alkotnak a hitvesek s ilymódon esz- katologikus jellé lesznek a világ számára (48—49. o.). Másszóval, a házasság ős a család lelkisége nem más, mint „termékeny üdvösség-állapot“ (63. o.), illetve a család jele Krisztusnak (79. o.), képviselője az Egyháznak (81. o.), az isten családjának, s végül hűséges és egy életre szóló szeretetével tanúskodik Isten eljövendő dicsőséges országáról (90. o.). A családi lelkiség ezen vonásai állandóan jelen voltak az újságban 95 éven át és átszőtték a családok mindennapi életét. Végeredményben „a családi élet egyetlen területe sem esik ki a családi lelkiség felségterületéből“ (265. o.)\ Ennek ellenére, a családlelkiség mégsem olyan kalap, amely minden család fejére egyaránt jó, mert a családok egyediek. Ezt az egyediséget és egyedi lelkiséget meghatározzák „a családtagok személyi adottságai és a keretfeltételek állandó változásai, ... a szociokulturá- lis tér, ... az Egyház helyzete az adott korban és meghatározott vidéken“ (267. o.}. így pl. a II. világháború után háttérbe szorul a férfi, mint a „család feje". Az 1950-es évektől pedig különös hangsúlyt kap a házasság szentségének felbonthatatlansága 94
