Szolgálat 71. (1985)
Eszmék és események - Levelek a missziókból
+ December 4-én és április 17-én kaptam meg a magyarok segélyét St. Gabriel-ből. Mindkét esetben megtoldották, amit oda küldtek. Nagyon köszönöm. A pénzt a hitoktatók kiképzésére fordítjuk. Mi itt úgy vagyunk, mint egy hadsereg: a legjobb vezetéssel és a legjobb haditervekkel, csak a baj az, hogy néha egyetlen katona sincsen, aki ezeket a terveket megvalósítsa. Ezért fordítunk akkora erőt arra, hogy laikusokat képezzünk ki. 'Mi papok túl kevesen vagyunk ahhoz, hogy gyerekeket oktassunk. Csak az én plébániámon 4900 gyerek van az iskolákban. Hitoktatás ugyan nincs hivatalosan az iskolákban, de megengedik nekünk, hogy oda bemenjünk. Pénz pedig nincs arra, hogy hitoktatókat fizessünk. Körülbelül 20 dollár értékű perselypénz gyűl össze a három szentmisén egy vasárnap, és egy hónap alatt 40 dollárt kaphatunk stipendiumként. így minden önkéntes alapon megy, ami nem mindig működik a legjobban. Csodálatos, hogy egyáltalán működik már 80 éve ez a rendszer Paraguayban. Mi majdnem teljesen Európa segélyeiből élünk. Az itteni emberektől nem lehet sokat elvárni. Egy tanító például havonta legjobb esetben 55 dollárt keres, az átlag munkás esetleg még kevesebbet. Ebből ők is alig tudnak megélni. — De ha a jó Isten valami munkát kíván tőlünk, Ö a pénzt is küldeni fogja. Harminc éve vagyok Paraguayban, de eddig mindig megkaptam, amire szükség volt munkámban. Azért vagyok olyan hálás minden adományért, és azért imádkozunk minden nap jótevőinkért! P. Gaál Jenő SVD Parroquia de la Santa Cruz Coronel Bogado Itapua — Paraguay + Mi most fejezzük be az egyetemi évet csodálkozással, hogy mégis sikerült véghez vinni. Hamarosan elvégzem lelkigyakorlatomat, lesz két hét vakáció, aztán egy sorozat tanulmányi hét és lelkigyakorlat-adás nővéreknek. Mindez a hegyvidéken, ahová ritkábban hatol el a fegyverzaj. Bár most már nincs biztonságos hely, oda is belőnek néha egy-egy hosszútávú löveget. Ezt már fatalisztikusán viseljük el, mint elkerülhetetlent. Legnagyobb baj most az infláció. A legtöbb élelmiszer, minden gyógyszer stb. külföldről kerül behozatalra, így ára egyre elérhetetlenebb lesz. A háborús gazdagok és spekulánsok kivételével a nép már színét se látja például a húsnak. Sok vicc járja, mi miatt mondunk le erről. A politikai helyzet továbbra is megrekedt a holtponton. Mihelyt lenne egy kis enyhülés, a külső erők egymásra — s nemcsak a keresztények ellen — uszítják a feleket. Még az a bámulatos, hogy a keresztény vidékeken normálisan viselkednek az emberek, a fiatalemberek is. Késő este biztonságosabb a kijárás, mint például a párizsi külvárosokban. A társadalmi viszonyok ilyen szempontból nem romlottak nálunk. De mi lesz, ha majd kitör az éhínség? P. L. Szabó JS Résidence Saint-Joseph Beyrouth Libanon + írtam már, hogy megkaptam a MIVA-tól (Missions-Verkehrs-Arbeitsgemeinschaft, a misszionáriusok közlekedési eszközeit beszerző munkaközösség) a szép Diesel Golf VW-t? Hála a jó Istennek, úgy érzem benne magamat mint egy repülőben. Persze ezt csak azok élvezik ennyire, akik eddig „haldokló autókat“ vezettek, mint én is. Sokat jártam az új kocsival gyűlésekre, új csoportok megszervezésére és irányításukra. Az egyetemen is kiépült az Y. C. S. (Keresztény Ifjúsági Csoport) és sok reményünk van arra, hogy jó szellemükkel befolyásolják az egész fiatalságot. Egyéb hatások is érezhetők, de eddig nem nagy sikerrel, mert a ghanaiak sokat adnak eddigi hagyományaikra. A múlt héten Kumasiban voltam egy Y. C. S. vezetőségi gyűlésen. Alig hittem a 91
