Szolgálat 71. (1985)

Tanulmányok - Alszeghy Zoltán: Az új lelkiség kísértései

igyekezzünk (előbb/egyidejűleg) megvalósítani azt, amit másoknak tovább óhajtunk adni. Az elsőáldozási, lilletve bérmálási felelősök havonta legalább egyszer össze­jönnek a plébánián. Találkozásuk egy-egy fél napot vesz igénybe. Első pont­ként kiválasztunk egy megfelelő részt a Szentírásból és közösen átelmélkedjük. Itt tanuljuk meg, mit is kíván az Úr tőlünk. Ki-ki imádkozva megfontolja, mit mond neki, saját magának a szöveg. Majd közli a megtalált gyümölcsöt a töb­biekkel. Ez az elmélkedés vezet el a következő lépéshez: mit is kell tennünk a ránk bízottakkal. Sürgetjük azt is, hogy a hívő gyakran emelje fel kezét és szívét Istenhez. Imádkozzék a plébánia területén élőkért és nevükben. Életük egyik jelképe legyen a templomtorony: égre mutat, kiemelkedik az épülettömegből; a két könyörgő kéz a plébánia imádkozó kezei. A nagyobb ünnepek előtt szorgalmazzuk a böjtöt. Mértékét ki-ki maga szabja meg. De fontosnak tartjuk, hogy a lelkész és közvetlen munkatársai is vegyék ki részüket belőle. Nemcsak az önmegtartóztatás lebeg a szemünk előtt, hanem az a tapasztalat is, hogy aki böjtöl, az érzékenyebb a szellemi, a lelki valóságok észlelésére és elfogadására. A mai világban oly gyakori a teli has és az érzékek telítettsége, ez pedig komoly akadályt képezhet a Lélek sugallatainak meghallásában, követésében. Igen fontos, hogy személyesen éljük meg, mit jelent éhezni. Ez ugyanis mindig valami utáni vágyat, érdek­lődést foglal magában. A kis csoportok lelkiségének fejlesztésében fontos szerepet játszik az Egy­házközségi Tanács tagjainak és más vezetőknek évi rekollekciója. Kb. harminc­negyvenen két napra elvonulnak egy lelkigyakorlatos-házba vagy hasonló helyre. Itt átelmélkedjük és megbeszéljük plébániánk helyzetét és a jövő fel­adatait. Ezek a találkozók döntő jelentőségűek abból a szempontból, hogy kö­zösségünket és a kis csoportokat egyre inkább a Lélek vezesse. Plébániánk lelkiségének alapvonalát tehát ebben a mondatban fejezhetjük ki: Isten gyermekei vagyunk és Isten működik bennünk és általunk a világban. Ez a lelkiség két fokon valósul meg: széles körben a szentségekre való felkészítés szintjén. A különféle plébániai kis csoportok bizonyos többletet jelentenek: apostoli egységekké válnak, amelyek — saját megszentelődésük mellett — az egész plébániai közösség keresztény, istengyermeki kiteljesedé­sén is fáradoznak. Alszeghy Zoltán t AZ ÚJ LELKISÉG KÍSÉRTÉSEI Vannak egyszerű, problémában kísértések, mint a kísértés arra, hogy te­gyünk valami rosszat. Sokkal veszélyesebb az a kísértés, ami arra csábít, hogy 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom