Szolgálat 67. (1985)
Könyvszemle - W. Nigg: A szentek visszatérnek; idem: A szerzetesek titkai (Eke B. Antal)
rus, a liturgikus himnuszok szerzője és gyűjtője, nemcsak költött, hanem dallamot is komponált a himnuszokhoz. Szent Ágoston tanúsága szerint zenéjét a görög egyház melódiái ihlették. Már 386-ban énekelték himnuszait a milánói egyházban. A Függelékben a himnuszköltők életrajzi adatait találjuk, melyek lehetővé teszik a himnuszok időbeli besorolását. Maga a könyv három részre tagolódik. Az első részben a breviárium első két hetének megfelelő vecsernyék, olvasmányok és reggeli dicséretek himnuszait találjuk, majd a hétköznapok és vasárnapok napi óráinak: a tertia, sexta, nona és az esti imák himnuszai következnek. A második részben a karácsonyi és húsvéti ünnepkör himnuszait hozza a fordító. A harmadik részben olvashatjuk néhány kiválasztott ünnep liturgikus himnuszait. A csinos kiállítású könyv lehetővé teszi, hogy a breviáriumot imádkozó a breviárium himnuszainak mintegy felét magyar nyelven mondhassa. A bal oldalon közölt latin szöveg segít abban, hogy a latinul tudók ellenőrizhessék és megcsodálhassák a himnuszok gondolatainak, formáinak pontos visszaadását, összehasonlítva a szöveget a német, francia és olasz breviáriumok fordításaival mondhatjuk, hogy a magyar fordítás minősége eléri, sőt felülmúlja a föntebbi fordításokat. A breviáriumozók praktikus szempontjait tekintve jobb lett volna, ha a kiadó az elrendezésben az első két hét himnuszainál is ugyanazt a sorrendet követi, mint az ünnepnapok és az ünnepkörök himnuszainál: vecsernye, olvasmány és reggeli dicséret. Ez lenne kívánságunk és kérelmünk egy második kötet mielőbbi megjelenéséhez. Köszönjük Farkasfalvynak ezt a szép ajándékot, mely közelebb visz bennünket imádságainkban Istenhez, és érezteti velünk a Szentlélek leheletét, mely ugyanaz volt az ősegyházban is, mint ma. Németh József Walter NIgg: A szentek visszatérnek. Szent István Társulat, Budapest 1984, 163 o. A szerzetesek titkai. Szent István Társulat, Budapest 1984, 487 o. Elgondolkoztathat, hogy amikor a katolikusok között egyesek leértékelik a szentek tiszteletét és kétségbe vonják a szerzetesrendek létjogosultságát, neves református teológus száll síkra mellettük. A kiadó és a fordító találóan választotta ki a jelen munkát Nigg professzor szentekről írt a különböző tanulmányai közül. Bevezető fejezete ugyanis egy gyöngyszem. Nem hallgatja el, hogy túlzásba mehet(t)ünk csöpögös, egyodalú írásokkal. De ez nem változtat a lényegen: emberileg szükségünk van maradandó ideálokra. „A keresztényéknek irányt mutató példaképekre .... amelyek szerint tájékozódhat életében" (16). Realizmus és kegyelem vezessenek a szentek újszerű s teljes megértésére! — Nigg professzornak mesterien sikerül megvalósítani célkitűzését. Árpádházi (Türingiai, a németajkúaknak) Erzsébet, Sziléziai Hedvig és Flüe-i Miklós húsból-vérböl való arcán átrogyog Isten megváltó kegyelme. Életrajzi adataikat, jellemrajzukat először a középkorkorban, illetve a XV. században állították össze, korszellemünktől eltérő stílusban és hangsúllyal. De aki hittel és érzékkel közeledik hozzájuk, az felfedezi micsoda mély és időt álló értékeket hordoznak. A szerzetesrendekről írt könyve is remek bevezető fejezettel kezdődik. Rámutat: a szerzetesség jelentőségére a kereszténységén belül és valamint a „régi általános emberi és mai küldetésére, a régi protestantizmus" .... illetéktelenségére ebben a kérdésben (19). Tizenegy további fejezetben a keleti és a nyugati egyház 11 szerzetesrendjét mutatja be. Megfesti: az alapító jellemét, Krisztus-követésének sajátos pontjait, lelkiségét. Kár, hogy megáll Loyolai szent Ignác és az jezsuiták ismertetésénél. Igaz, így is hihetetlenül gazdag képet tár az olvasó elé. De bizonyára remek tanulmányokat közel- hetett volna pl. a azaléziekről és a nagyobb női rendekről is. Eke B. Antal 92
