Szolgálat 67. (1985)
Eszmék és események - Papi jubileumok
— Kolostori imaéletünk biztosítja azt, hogy Istent szüntelen dicsőítsük és leesdjük rászoruló embertestvéreink számára a szükséges kegyelmet. Általa élünk bizalmas kapcsolatban a három isteni Személlyel. Ebben a liturgia egész életünk szíve, mert életünk egysége mindenekelőtt benne gyökerezik. A tabernákulum kolostorunk központi helye, ahol fogadóórákat tart a mi Istenünk és mindenünk! Itt hangzik fel reggeli, napközi és esti imádságunk. Krisztus Urunkat követve, azok a nővérek, akik egészségileg képesek, az olvasmányos imaórát éjjel végzik. így egész életünk arra van berendezve, hogy szívünkkel állandóan Istennél legyünk. — Dániában mindössze kb. 400 magyar él. Két legnagyobb városunkban: Koppenhágában és Árhusban van időnként magyar mise. Magyar Kultúrkör is működik évente 6—8 rendezvénnyel. Én 75 évemmel egyedül élek és nagyon boldogan. Istennel vagyok boldog. Betegségeim ide kötöznek az Úr lábaihoz. Hetekig ki sem teszem lábam lakásom ajtaján. Csökkent munkaképességem is jótékony, mert nem nyúlhatok semmi máshoz, mint a legfontosabb istenszolgálati teendőimhez. Elzártságommal őriz meg az Úr a világ ártó erejétől. Modern remeteség az életem. Modern, mert nem az erdőben lakom, hanem egy szép parkvárosban, összkomfortos lakásban; központi fűtés, hideg-meleg víz, hűtő- szekrénnyel és mélyhűtővel felszerelve. — Főhet a fejünk! Egyik fiatal nővérünk bizonnyal „látja“ már a gőzölgést is, azért küldött egy igen kedves lapot e felirattal: „Isten adta ruhád a szenvedés. Eleinte sehogysem illik rád, túl nagy, de belenősz, ha békén viseled. Ráteszi Isten megáldó kezét és neked arra erőt ád, hogy végül úgy viseld, mint ünneplő ruhát! (Kutas K.: Különös ruha) Igen, esetlenül mozgom még e különös ruhában!“ — Lyn Yu Tang egyik könyvében olvastam. Két bölcs beszélget sétálgatva. Témájuk: Mi a boldogság és hogyan szerezhetjük meg? Az egyik bölcs mosolyogva feleli: Nagyon egyszerű! Nézd pl. ezt a gallyacskát, amelyik végigcirógatja arcomat. Nem boldogság ez? Nézd a kéklő eget, egy felhöfoszlány sincs rajta. Milyen gyönyörű. Nem boldogság ez? Nézd a pillangót, ahogy pihen a levélen. Megsem rezdül a szárnya, élvezi a napot. Nem boldogság ez? És ott az a kis madár, önfeledten hintázik az ágon. Nem boldogság ez? S jönnek gondolatai egyik a másik után. Bárátja csodálkozva hallgatja, majd megszólal: Bölcs barátom, néhány perc alatt 32 lehetőségét mondtad el a boldogságnak csak a környezetünkben. Sokat tanultam tőled! Egyet azonban megjegy- zek: Nem képes boldogságot észrevenni az, aki maga nem boldog! Annyira hatott rám ez a gondolat, hogy elkezdtem én is keresni, ami körülöttem boldoggá tesz! Pl. az ősszel berepült a szobámba egy katicabogár. Betettem a két ablak közé, virágjaim közé és ott telelt ki. Időnként gyönyörködtem benne és boldoggá tett. Majd megcsodáltam a napfelkeltét, máskor egy baba mosolyát... És bennem is visszhangzott: Hát nem boldogság ez? Mennyivel más lenne az életünk, ha mindenben felfedeznénk Isten csodálatos kezét és bölcs rendelkezését . . . ! PAP! JUBILEUMOK Gyémántmise: Dr. Ijjas József kalocsai érsek, június 14-én évfolyamtársa, Dr. Angeli Otto olvasókanonokkal együtt az érseki palota kápolnájában. Elekes Dénes nagyváradi egyházmegyés június 28-án Kalaznón. Dr. Pongrácz Elemér tb. kanonok, érd. esperes július 27-én Dr. Bánk József érsek-püspök és Dr. Belon Gellert segédpüspök jelenlétében a kis- kunmajsai plébániatemplomban. 86
