Szolgálat 66. (1985)

Eszmék és események - Levelek a missziókból

Csak a mindennapok keresztjén halhat meg egészen önszeretetünk. „Énünk“ sírjából női ki azután az igazi szeretet!

Ha a mindennapok során bekövetkezik ez az újjászülő halál, felragyog a szeretet, illetve a mindennapok leheletévé lesz a szeretet, a hűség, a hit, a segítőkészség, az odaadás Istennek. Egyszóval a mindennapok szótlan imádsággá lesznek! De továbbra is érezzük a hétköznapok terhét és szürkeségét. Mert csak így szolgálhatják az Isten szeretetét, csak így fogadhatjuk el önmagunkat olyannak, amilyenek tényleg vagyunk. Ez képesít arra, hogy a keserűségben se legyünk elkeseredettek, a megszokottban ne váljunk közönségessé, a mindennapiban ne éljünk köznapiasan, a csalódások ellenére se csalódjunk! így nevelnek a mindennapok jóságra, türelemre, békére, megértésre, megbocsátásra, egymás elviselésére. Ekkor már a mindennapok elvesztik köznapiasságukat és ünnepi áhitatos imádságba öltöznek. Amikor a sokrétűség Isten szeretetében egyesül, szétszórodottságunkat Isten gyűjti össze, a külsőségeket Isten formálja bensőségessé.

Amikor eljutottunk idáig, akkor a mindennapjaink már imádságok. Ilyenkor már nemcsak imádkozunk minden nap, hanem a mindennap válik minden cselekvésével és eseményével szent imádsággá. Ezzel azután a mi egyébként szegény és sivár napjaink, múlandó napjaink, a közönségesen még keserű napjaink, napjaink, melyek egyformának, terhesnek is tűnhetnek, beleömlenek Isten napjába, a nagy napba, amely nem ismer estét!

K. Rahner

LEVELEK A MISSZIÓBÓL

A taiwani misszióból írják:

— Jó pap holtig tanul hát még, ha missziós pap az illető; a missziós testvér még inkább. CSÁSZÁR GYÖRGY testvérünk 50 éves szerzetesi jubileuma (múlt október 16-án) juttatta eszünkbe, hogy mi mindent kellett megtanulnia 50 év alatt. És becsülettel vállalta.

Budapesten, az akkor igen jóhírű Herpy óráscégnél (Petőfi Sándor utcában) szakmai diplomát szerzett. Utána belépett a jezsuitákhoz. A zugligeti noviciátusban kitanulta a nyomdászatot és könyvkötést, a betegápolással együtt. Nem telt el néhány év, mikor Kínába készült misszionáriusnak (mint a Herpy órás Károly fia, aki akkor már ismert misszionárius volt Kínában), ezért a pesti irgalmasrendűek kórházában szakszerű kiképzést kapott a kórházi munkákban.

Ezekkel a képesítésekkel állított be Kínába a tamingi missziónk központi házába. Az órásság túl jól indult. Tódultak a beteg órák ilyen szakemberhez. Elöljárói engedélyhez kellett kötni ezt a fajta munkát, azaz csökkenteni. Viszont a könyvkötés és nyomda erősen szóhoz jutott. Ennek révén két pompás fiú lép be a történelembe. Ezt a két fiatalt faszcinálta György testvér szakértelme és munkafegyelme.

De jöttek az újfajta munkák. Abban a nagy központi házban gondozta a misszió ruhatárát. Kapcsolatba került az apácazárdával, ahol fontos új dolgokat tanult meg. A nővérek hihetetlen mennyiségű pirulát és tablettát gyártottak a misz- szió számos rendelője számára. Észak-iKínában híresek voltak a francia jezsuita Wieger gyógyszerei (külföldi standard gyógyszerek kínai névvel márkázott papírtasakokban). Erre még majd visszatérünk. Azután tejcsarnokra is rá kellett tanulnia (kecskefarm) annak a nagy háznak reggelijei számára. Az egész missziónak ö volt a finommechanikusa. Sok és sokféle gépi felszerelésnek ö viselte gondját egészen az összeomlásig.

89