Szolgálat 66. (1985)
Tanulmányok - Farkasfalvy Dénes: Hit és tapasztalat
hogy Krisztus feltámadt és él, hanem az apostolok élményét újra megjeleníti a keresztény létformában. Az élő Krisztussal találkoztam és ő hív, követésére szólít fel, mondanivalója van számomra. 3) Lélek és élet Ha Krisztus jelenlétének tudatosítását keressük az újszövetségi iratokban, elsősorban a János-evangéliumra kell figyelnünk. A búcsúbeszédek központi és újszerű témája Krisztus köztünk maradása a szenvedés és feltámadás után. Jobb nekünk, hogy Ö elmegy, mert különben nem küldhetné el a Lelket, nem jöhetne létre ez az új, belső, lelki jelenlét (vö. Jn 16,7). Ez az új Jelki egység a tapasztalás nyelvén kifejezett ismeret forrása: tudás, amely „látás“ és egymásban való élet (vö. Jn 14,19). Barátság és életközösség, amely gyümölcsöt terem, és amely a szeretet elszakíthatatlan közössége (vö. Jn 15,14-17). Amikor a feltámadt Krisztus a tanítványoknak az első húsvét estéjén megjelenik, a János-evangélium rendkívüli tömörséggel bemutatja, hogyan válik minden ígéret valósággá. A kétszeres békeköszöntés a megszerzett megváltás adományát hangsúlyozza, azt a békét, amelyet a világ nem adhat (vö. Jn 14,27). A tanítványokat eltölti az az öröm, amit senki el nem vehet tőlük (vö. Jn 16,22). A feltámadt testben az új templom, a „Lélekben és igazságban“ történő imádás temploma jelenik meg (vö. Jn 2,21-22 és 4,23). A kiáradó Lélek betölti az írásokat, amelyek szerint abból, aki hisz, élő vizek forrásai fakadnak. „Ezt a Lélekről mondta, amelyben majd a benne hívők részesednek“ (Jn 7,38-39). De a többi újszövetségi irat is gazdagon beszél a Lélek adományáról, amely a keresztény tapasztalásnak mintegy „közege“. Legtömörebben talán Pál apostol szól a rómaiaknak írt levélben: a Lélek Krisztus istenfiúságát közli, amikor a szívünkbe árad és élményt kelt, amikor felkiáltunk, Krisztus szavai szerint, tehát Krisztus fiúságának mintáját követve: „Abba, Atyánk!“ (Róm 8,15-16) A „kiáltunk“ szó mindennél világosabban olyan élményt fejez ki, amelynek sodró ereje egész valónkat birtokba veszi, önkéntelenül tör fel imádságos életünkben, amelyen belül maga a Lélek tanít bennünket imádkozni (vö. Róm 3,28). A Lélek élményszerű adománya tehát, János és Pál szerint egyaránt a normális keresztény élet jellegzetessége, annak lényeges tartozéka. 4) A keresztény hitélmény éltető ereje és korlátái Ez a tapasztalat a hithez kapcsolódik, vele együtt növekszik, alakul, megpróbáltatásokon megy keresztül, megszilárdul, kiteljesedik vagy elsatnyul. Alapja mindig a hit marad, célja mindig túlmutat ezen az életen. De teljességre nem jut életünk első, evilági szakaszában. így is sokszínű és igen változatos. Ha nincs két egyforma falevél, akkor nem meglepő, hogy nincs két azonos lelki élmény sem. A lelki irodalom ismerői szerint manapság két szempont lett igen időszerű. Az egyik nem újkeletű, de ma, a karizmatikus mozgalmak világában fontos. Az 18
