Szolgálat 66. (1985)
Tanulmányok - Héjja Gyula: Keresztény életteljesség és misztika
isteni szeretet életközösségében a misztikus élet kegyelme által. Most már úgy szeretheti az Istent, ahogy az Isten szereti őt. A fentiek alapján az Istennel egyesült misztikus élet lényegét így foglalhatnánk össze: a szemlélődő misztikus ima kegyelme által a misztikus keresztény tudatvilága átivódik a benne élő és működő isteni jelenléttől. Közösségben él a Szentháromsággal, mert lelke elmerült abban a teljességben, amely világosság és szeretet. Az isteni jóság új teremtményt alkot belőle, szemét és szívét is újjáteremti isteni fényességének és szeretetének beáramlása által. Három sajátos jellemvonás alapján próbáltunk hűséges képet festeni a szorosabb értelemben vett keresztény misztikus élet természetéről. Csak nagy vonásokkal, vázlatosan ismertettünk egy olyan természetfölötti valóságot, melyről szentatyák, szentek, misztikusok és teológusok már vaskos köteteket írtak. Rövid fejtegetésünkhöz szeretnénk még hozzáfűzni néhány szót. Modern szerzők a legtöbb esetben különbséget tesznek a keresztény misztika tágabb értelemben vett és leszűkített értelemben használt fogalma között. Hangsúlyozzák, hogy a keresztény élet nem gondolható el misztika nélkül. Elismerik azt is, hogy a hétköznapi keresztény élet misztikája és a szorosabb értelemben vett misztikus élet között folytonosság létezik, mely a kettőt létrendi és ismereti síkon összekapcsolja és egybehangolja. Ennek ellenére, a nagy többség véleménye szerint a szorosabb értelemben vett misztikus élet mégsem tekinthető a buzgó hétköznapi keresztény élet magától értetődő, természetes fejlődési állomásának. Nem, a misztikus élet leszűkített fogalma csak azokra alkalmazható, akiket az isteni szeretet szabadsága arra hívott, hogy a misztikus élet kegyelmi forrásánál, életközösségben az Istennel, tanúivá váljanak Krisztus megváltó és megszentelődésünkön dolgozó misztériumának. 3 — Keresztény életünk egész valósága és egysége: új nézőpont a keresztény élet értelmezésében Amint már említettük, a modern teológia és lel kiségi irodalom nézőpontja szerint, amikor keresztény életünk értelme után kutatunk, figyelembe kell vennünk annak egész valóságát és egységét. Mit jelent ez a módszertani szabály és milyen jelentőséget tulajdonítsunk neki jelen tanulmányunk keretében? Törekszünk két pontban válaszolni a kérdésre. aj A keresztény élet egész valósága és egysége. Eddigi megfontolásaink már rámutattak a keresztény életteljesség egységére és sokrétű természetére. A bennünk élő Krisztus sokrétű emberi valóságunkat egységesíti azáltal, hogy bevonja a természetfölötti rendbe. Emberi természetünk már részesévé lett az isteni természetnek a megtestesült Igében. Úgyanriyi- ra, hogy az ő emberi életéről állíthatjuk a szó igazi értelmében: ez az egyedi emberi élet Isten élete a világban. Amint az emberi természet eggyé lesz az istenivel azáltal, hogy a második isteni személy magáévá teszi („unió hypo11
