Szolgálat 65. (1985)

Tanulmányok - Csőgl János: Emberélet isteni minőségben

tartásformák segítenek üdvösségre, illetve zárnak ki Isten országából. A Jelenések könyve szerint is hétköznapi cselekedeteink vannak feljegyezve az ítélet alapjául szolgáló könyvekben.

A felvilágosodás korában az említett támadásra úgy válaszolt a lelkipásztori gyakorlat, hogy elhagyta a prédikációkból a hitigazságokat, és merő mo- ralizálásban élte ki magát. Ezt a hibát ma feltétlenül el kell kerülnünk. Nem hirdethetünk és nem élhetünk egy, a hit dolgait, a szentségeket, az imádságot mellékesnek tartó, csupán emberileg erkölcsös kereszténységet. Mert a cselekedetek fontosságának hangsúlyozása mellett, sőt azt megelőzve azt is kimondja az isteni üzenet, hogy a hit alapvetően fontos. Annyira, hogy aki nem hisz, elkárhozik. Azt viszont hangsúlyoznunk kell, hogy a hitigazságok nem elvont ismereteket adnak. Minden dogma a mindennapi életet szolgálja, mert végelemzésben Krisztusra vetnek fényt. Arra a Jézusra, akinek életstílusát magunkévá tenni — kis és nagy dolgokban — annyi, mint hiteles kereszténynek lenni. A teljes értelemben hivő ember nem egy szent ideológiát vagy tanrendszert tesz magáévá, hanem a személyes Jézust fogadja be, az ő lelkű- letét teszi élete belső mozgatójává. Ha nem így van, akkor az a hit halott, és nem üdvözít.

* * *

Az emberiség létének kezdetétől arra tört, hogy olyan legyen, mint az Isten. Éva ezért kóstolt bele a bűnt jelképező gyümölcsbe. A mai ember is istenesdit játszik. Amikor például gátlástalanul pozíciókra tör, és pozíciókban tetszeleg. Amikor státusszimbólumokkal kérkedik. Amikor lenézi a tömegeket, az egyszerű embereket, a „páriákat“. Amikor valódi igényeinek, képességeinek és az ésszerűségnek nem megfelelő, palotányi családi házakat épít. Amikor a fiatalember bőgeti a motort, az autós „repeszt“ az országúton. Amikor valaki az éjszaka, az aluljáró, a vállalat vagy a hivatal királyaként tetszeleg. Amikor minden nőt, illetve minden férfit meg akar hódítani. Amikor csömörig élvez mindent, lehetőleg márkás minőségben. Amikor kérkedik és másokat leszól. És főleg, amikor úgy érzi, minden szabad, ha jólesik, ha az ösztöne diktálja. És ő maga mondja meg, mit engedhet meg magának.

Jól meg kell értenünk: Istenünk nem ellenzi az ember megistenülését, hanem inkább megköveteli. Jézus mondta, hogy tökéletesek legyünk, mint a meny- nyei Atya tökéletes. Csak azt mondja az Úr: Ne a magatok önző, egocentrikus beállítottsága és naív istenképe szerint akarjatok felemelkedni! Olyanná legyetek, amilyen igazán az Isten.

Ezért is akarta, hogy emberré legyen Egyszülöttje. Benne, Jézusban mutatta meg az Atya: Nézzétek, így él az Isten emberéletet, őt kövessétek, vele azonosuljatok!

Jézus személyében, életmódjában és tanításában azt'üzente Teremtőnk, hogy Istent a határtalan jóindulat és szeretet, a teljes felelősségvállalás és se- gítökészség, az egyszerűség, sőt valami felfoghatatlan alázat, a tökéletes en6