Szolgálat 62. (1984)
Könyvszemle - Az Opus Mystici Corporis kiadó új kiadványai (Benkő A. - Kovács L.)
KÖNYVSZEMLE Az Opus Mystici Corporis kiadó új kiadványai Theodor Bővet: Felette nagy titok. Könyv a házasságról. Negyedik, bővített kiadás. OMC, Bécs 1983, 112 o. Georg Geiger: Az egyház kezdetei. Munkafüzet az Apostolok Cselekedetei első részéhez. OMC, Bécs 1982, 48 o. — Második részéhez. Uo. 1983 , 48 o. Sokak áldozatos munkájának és nem utolsó helyen dr. Liptay György készségének és szakértelmének köszönhető, hogy az OMC alapítójának, Dr. Török Jenőnek halála után is folytatja áldásos működését. Karácsonyra öt kiadvánnyal örvendeztette meg a magyar közönséget. Bővet már ismert és igen értékelt könyvének negyedik, átdolgozott kiadását még Török atya rendezte sajtó alá. Mondanivalója lényegében változatlan (vö. Szolgálat 16). De kifejezésmódja modernebb, közvetlenebb. Sok kérdés került más-más fejezetbe, újabb összefüggésbe. Valószínűleg a fejlődő ökumenizmus eredménye, hogy a katolikus és protestáns felfogás közötti különbségeket is kevésbé emeli ki. Aktuális kérdéseknek több teret szentel: pl. meddőség, születésszabályozás. Ahol a katolikus olvasó pontosabb eligazítást várhat, ott kiegészítő megjegyzéseket találunk a kiadótól. A 66. oldal első soraiban tett megjegyzés azonban megtévesztő. Azt vehetjük ki, hogy a katolikus erkölcstan szerint csak a Knaus—Ogino módszer megengedett. A megjegyzés után felsorolt bazális hómérsékletmérés (ún. Rötzer-módszer) és az ovulációs módszer (Billings-módszer) — amelyek az ún. természetes módszer tökéletesített formái — erkölcsileg kifogástalanok. Ezért van, hogy az előbbit pl. Teréz anya nővérei ajánlják Indiában, az utóbbit pedig a brazil püspöki kar is. Az Egger professzortól a Szinoptikusokhoz készített munkafüzetek után (vö. Szolgálat 49, 51 és 53) a „Szentlélek Evangéliumának“, az Apostolok Cselekedeteinek bibliaköri feldolgozását segíti elő G. Geiger munkája. Érthetően két füzetet szentel a témának. Az első — amely még Török atya életében jelent meg — Péter szerepét emeli ki Jézus feltámadásának tanuságtételében; Jeruzsálem, illetve a jeruzsálemi keresztény közösség a színhelye: hogy élték meg ők az idők beteljesedését s az eredetileg kiszemelt néphez, a zsidósághoz való viszonyukat. — A második Pál megtérésén és hirdetői tevékenységén keresztül mutatja be Jézusnak, az Úrnak és Lelkének működését, országának terjedését az akkor ismert világban. — Kiemeli, hogy a két rész egységet alkot, amit Lukács evangélista a 9—12. és a 15. fejezet felépítésével igazol. — Főként pedig jól érzékelteti az Apostolok Cselekedetének „teológiáját“: mindez ne maradjon csak történelmi visszapillantás, találkozzunk mi is a Feltámadottal, mi is vegyünk részt országának hirdetésében. Marcelino (ragui: A mi örömhírünk. Lelkigyakorlatos vázlatok. OMC, Bécs 1983, 64 o. A karizmatikus megújulás elmélkedő, gyakorlati életbe átültetni segítő elmélyítését célozzák a rövid, szentírásra épülő megjegyzések. A 16 pont és a függelék lelkesítenek, hogy merjünk indulni a teljesebb, a Lélekben megélt út követésére. Egyszersmind azonban kiegyensúlyozott: engedni, hogy a Lélek vezessen, de az egyházban: az írást forgatni, de nem a fundamentalisták szűkre szabott szóhoz kötöttségével: élmény- szerúen, de nem érzelegve . .. Vonalvezetése Mühlen: Újuljatok meg Lélekben (Prugg Víg. 1978) c. könyvéhez hasonló. Lélektanilag is megszívlelendők az utalások a modern, sérült ember számára is annyira fontos gyógyulásról — főként „az emlékezet gyógyításáról“ (6. pont). A nyelvek adományánál hangsúlyozza az önmagunkat felejtető, lazított állapotban külső kifejezésre is jutó spontán imamegnyilvánulást: vagyis a nyelvek- adománya tk. imádságadomány lesz (12. pont). 83
