Szolgálat 62. (1984)
Tanulmányok - J. Nourissat: Néhány eszköz az elvált és újraházasodott keresztények szolgálatára
Egy olyan rendkívüli intézményben, amilyen Québecben a Szeplőtelen Szűz oblátusainak „Jézus, a munkás“ nevű háza, minden héten 1500 személy fordul meg. Igen sok az elvált és újraházasodott keresztény. Mind azt kérdi, mi a helyük ma az Egyházban. Közeledésünk építő hatással van rájuk, és egyesek nagyon hamar fölfedezik a reményt. Kanadában törekvések kezdődnek, hogy megtaláljuk a felajánlható eszközöket azoknak a fiataloknak, akik sohasem ismertek családi életet, hogy képesek legyenek a családalapításra. Ez bizonyára nagy reménység lesz sok résztvevő számára. Sok támpont világosodott meg az eljárások során. Rajtunk áll, hogy misszionáriusai legyünk ennek. Mindezekben a kezdeményezésekben szeretjük fölfedezni Krisztus művének tiszteletét minden megkeresztelt, elvált és újraházasodott barátunk konkrét életének legmélyén. Sok időmbe került, amíg hitem mélyébe fogadtam be legkín- zóbb, legfájdalmasabb kérdéseiket, mint megannyi ösztönzőt, hogy keressük Krisztus gazdagságát az ó Egyházában, amelyet minden igénylőnek szánt. Az ima, a szenvedés, a kínlódás igen gyakran belelendített a tiszta hitbe, a Szentiélekbe. Mi állít meg sokszor bennünket? A félelem, hogy az elvált és újraházasodott keresztények megtanítanak a végsőkig élni az igazán teológiai reményt, - és az, hogy nem ismerjük az eszközöket, amelyeket Krisztus ténylegesen rendelkezésükre bocsát. Az Úr mindennap megtanított, hogy ő adja értük életét elsőnek. Arra hív, hogy ugyanígy tegyek őbenne. És ennek során fenntart, mint szegény lelkipásztort, aki gazdag Isten minden jóságának felhasználásában és közvetítésében. íme néhány támaszpontul szolgáló kérdés, amit gyakran fölteszek magamnak. Úgy tűnik, hogy szüntelenül ösztönzik barátaim hitébe vetett hitemet. — Mit mond nekem konkréten: hirdetni Jézus Krisztusnak és a családnak jóhírét minden „nehéz esetben“? (Vö. Familiáris consortio 77—85. sz.) — Lépten-nyomon fölvetődik az érdekeltekben a keresztény házasság érvényességének kérdése. Hogyan kezelem ezt a kutatást? Minden eszköz, amit kiválasztanak hitük növelésére, szükségképpen oda viszi őket, hogy a hit új tekintetével szemléljék házasságuk szentségét. — Hogyan ösztönzőm a házasság szentségében egyesült családokat, amíg misszionáriusokká válnak, fölfedezve az irgalmasság pasztorációját, amit én az elvált és újraházasodott megkereszteltek között végzek? Hogyan éleszti föl az Eukarisztia a keresztség minden erejét, minden szentséget és Jézus eszközeit annak érdekében, hogy az elvált és új házasságot kötött megkereszteltekből ismét „új életet élő“ megkeresztelteket aikosson? — Hogyan képezi a házasság szentsége — amely megmarad a két elvált és új házasságot kötött megkeresztelt életében is — a kegyelmek és megkülönböztetés főforrását, hogy előbbre haladjanak az életszentség rájuk vonatkozó útján? — Mennyire tárgya a család az én hitemnek? Hogyan világítja meg a hit annyi egységben élő vagy szétesett család szenvedését? 31