Szolgálat 62. (1984)

Tanulmányok - Kis Monika: Erőviszonyok a mai keresztény családban

szerűen kinyitogatott TV-készülék, amely előtt kénye-kedve szerint jöhet-mehet, ülhet, heverhet, aki csak akar. Az is megtörténik, hogy a családanya a TV elé telepíti a gyermekeit szabad szombatjain, csak azért, hogy „békében maradjanak", s ő nyugodtan dolgozhasson. Pedig gyermekének segítenie kellene a házi munkában, még akkor is, ha ügyetlensége hátráltatja őt. Megállapítást nyert, hogy a túlzásba vitt TV-nézés nemcsak a kép-, hanem a fogalomalkotást is megzavarja a gyermek szellemi fejlődésében. A pedagógusok egyöntetűen panaszkodnak, hogy nem akarnak — vagy már nem is tudnak? — eleget olvasni a gyerekek: túltáplált, renyhe fantáziájuk nem tudja már élményként megragadni azt, amit az irodalom mesterművei kínálnak nekik.

Emberfaló szörny a krimi-láz is. „Panem et circenses!“ — hangzott a hanyatló Rómában; „Kaját és krimit!“ - mondhatnék napjainkban. Amott a Circus Maximusban emberek nézegették kedvtelve, hogyan tépik darabokra oroszlánok azt a másik embert, miközben ők gyümölcsöt szemelgetnek, frissítőt szürcsöl- nek. Emitt szülők és gyermekeik vidáman ülik körül a képernyőt, amely szemléltetően oktatja — és bagatellizálja - a gyilkosság válfajait, s ahonnét üveges szemű hullák merednek a süteményeiket majszolókra, Cocacolájukat iszoga- tókra. Van, hogy a szomszéd szoba ajtaja nyitva áll, hogy ágyából oda lásson a legkisebb is, aki „olyan jól el tud aludni a TV mellett“, a halálordítások „nem zavarhatják, hiszen úgysem érti, hogy mi történik", s közben szegény kis agyában ott halmozódnak az emésztetlen rémképek, későbbi szorongások, neurózisok forrásaiként. Ám bizonygassák ennek a műfajnak a barátai, hogy a szellemes bonyodalom, a nyomozói bravúr, az igazság napvilágra juttatása mindenképpen fémjelzi kedvencüket, de azt ők sem tagadhatják, hogy gyermekek és serdülők számára a krimi, vagy pláne a horrorfilm olyan méreg, mint a nikotin, az alkohol és a kábítószer.

Már maga a nagyfeszültség is káros a fejlődő idegrendszerre. Hozzájön az embervadászat kegyetlensége, amely kiöli a fiatal lélekből a bűnös ember iránti szánalmat, teljesen ellentétben Shakespeare vagy a görögök tragédiáival, amelyeket a krimi-védők oly szívesen s oly tévesen szoktak a krimivel párhuzamba állítani. Emellett a serdülő, heroizáló hajlamával, nemcsak a mester- detektívben, de a hidegvérű maffiafőnökben, a szuperkémben, a nemzetközi szélhámosban is kereshet ideált magának a Bőrharisnyák, a Winnetouk, az Old Shatterhandek mellé. A pro vagy kontra vitában alighanem Szerb Antalnak lesz igaza, aki félt attól, hogy a krimi olyan embertípust nevel ki, amely ezt mondja majd a civilizációnak: „Fel a kezekkel!“

A keresztény család mindezzel élesen szembefordul. Ifjú barátaim, akikkel párbeszédemet folytattam, megerősítettek ebben. Az egyik elmondta, hogy ők nem is vásároltak TV-t, mert éppen du. 6 és este 9 között nem tudnák kinyitni: ekkor folyik a 6 gyermek leckekikérdezése, vacsoráztatása, fürdetése, lefektetése. Hozzátette, hogy a hat közül az öt iskolás kitűnőrendű tanuló. A többi családnak van TV-je, de mindenhol kéznél van a műsor is, amelyben közösen

9