Szolgálat 61. (1984)

Tanulmányok - Alszeghy Zoltán: Gyóntak-e az öskeresztények?

A LÉNYEG ÉS A JÁRULÉK

Ami nem változik

1. Lényeges, hogy a hivő tudatában legyen annak, hogy az Isten kegyelmében élni nagy érték, amit tudva és akarva elkövetett bűnnel el lehet veszíteni, és a bűnbocsánat útján vissza lehet szerezni.

2. Lényeges, hogy nincs bűnbocsánat megtérés nélkül. Az üdvösségben csak annak lehet része, aki feltétel nélkül elítéli és sajnálja, hogy vétkezett, és eltökéli, hogy a jövőben komolyan igyekszik a bűnt elkerülni. Sem ezen a világon, sem a túlvilágon nincs semmi, ami az őszinte megtérést pótolhatná.

3. A megtérés Isten ingyen irgalmának ajándéka. Isten az egyház szolgálata által akarja megadni új szívet teremtő kegyelmét, azért a bűnös is az egyház szolgálata áital kell, hogy keresse a teljes megtérést és a bűnbocsánatot.

4. Az egyház szolgálata abban lesz teljes, hogy a közösség vezetője, a püspök vagy az őt helyettesítő pap, újra a közösség élő tagjává fogadja azt, aki bűnével megtagadta az egyház Lelkét. Ez az oldó újrabefogadás azonban nem vaktában történik, hanem úgy, hogy a feloldó pap a bűnös kifejezett vagy hallgatólagos vallomása alapján tudja, hogy miben áll a rossz, amit meg kell szüntetnie.

5. Ha ezt a négy pontot tekintjük a gyónás lényegének, akkor azt kell mondanunk, hogy ebben az értelemben az őskeresztények is gyóntak, mert a gyónást Krisztus Urunk rendelte.

Ami változik

1. Változhatik minden, ami ezen a négy ponton túl van; az idő, a hely, a szavak és a gesztusok. És valóban, a súlyos bűnbe esett őskeresztények egészen másként kapták meg a feloldozást, mint mi.

2. Nagy tévedés volna azonban azt hinni, hogy az egyház eltörölhet vagy elengedhet mindent, ami nem lényeges. A szentségi eljárás olyan, mint az élő szervezet, minden egyes mozzanat függ a többitől és befolyásolja a többit. Ha egy mozzanat megváltozik, az élő struktúra csak úgy őrzi meg azonosságát, ha a többi is annak megfelelően változik. Azért a szertartás ill. a lelkipásztori intézmény megújítása során nemcsak azt kell kérdeznünk, hogy eltávolítha- tunk-e egy részletet, hanem azt is, hogy mivel helyettesítjük a korszerűtlenné vált részletet. Első gondunk az legyen, hogyan találunk hatásos pótlékot az immár hatástalan eljárásra, és nem az, hogy egyszerűen csak túladjunk azon, aminek nem látjuk hasznát.

3. Az új eljárásmód igen ritkán köszöni életbelépését a központi vezetőség kezdeményezésének. A mi esetünkben a történelem folyamán a keresztény nép, tehát a gyónók és a gyóntatók találtak új meg új, kielégítő eljárásokat, azokat először az érvényben levő keretek között használták, és amikor beváltak, az egyház vezetősége alkalmazta a kereteket az új kezdeményezésekhez.

21