Szolgálat 61. (1984)
Halottaink - Dr. Schweighoffer Kolos OCist. (-s-n)
egy példányt az új Kódexből, hiszen éveken keresztül dolgoztam a Tribunálban. Imáért imát ígérek. (1983. márc. 8.) És ápr. 23-án valóban hazament. Végleg. R. DR. SCHWEIGHOFFER KOLOS O. Cist. (1901—1983) Megboldogult testvérünk a török hódoltság után a heinrichaui apátság által újjáélesztett zirci monostor birtokára telepített német földműves családok egyikének kései utódaként született a Veszprém vármegyei Nagytevelen. 1919. szeptember 31-án lépett az első világháborút követő idők szellemi és erkölcsi nyugtalanságát egységben és épségben átvészelt zirci apátság első noviciusai közé. Noviciusmestere a zirci liturgikus megújulás kiemelkedő alakja, Küzdi Aurél volt, aki szívvel-lélekkel szolgálta Békefi Rémig apátúr reform-szándékait. Az ifjú Kolost apátja az innsbruoki egyetemre küldte, ahol egy egész életre eljegyezte magát a dogmatika tudományával. Élete munkásságának három lényeges mozzanata volt: a dogmatika művelése, a könyvtárosi tisztség, és prefektusként a rendi növendékek irányítása. A rend feloszlatása Zircen találta a dogmatika tanáraként a teológiai főiskolán, és könyvtárosként. Kolos atya, a monachális élet szerelmese, visszariadt a világi életben való elhelyezkedéstől, inkább Nagytevelbe vonult el családja körébe. Ezt a döntését különben egyre súlyosbodó és műtét után is tovább romló szembaja is befolyásolta. Egyre kevésbé tudott tudományszakával foglalkozni, sőt még olvasni is. 1970-ig élt Nagytevelen teljes visszavonultságban. — A gazdasági élet változásai hatással voltak családjának életkörülményeire is, ezért Kolos testvérünk a pannonhalmi Szociális Otthonba húzódott vissza, s itt élt haláláig. Itt hunyt el 1983. április 6-án, és a zirci Bazilikában lelke üdvéért április 13-án bemutatott koncelebrált szentmise után kísértük ki porlandó testét a zirci temetőbe. Fenti életrajzi adatai szemléletessé teszik emberi személyiségének és szerzetesi egyéniségének összetevőit is. Itthonról magával vitte Innsbruckba a megújuló mo- nasztikus élet vágyát. Apátjának és novicius mesterének eszméihez és eszményeihez egész életében hű maradt. Nemcsak a tudós, humánus és aszkéta apát egyénisége nyűgözte le, de mindenek fölött a rendet szolgáló lelkülete is magával ragadta a fiatal növendéket. Innsbruckba kerülvén, korának egyik tudományos teológiai középpontjába jutott. Itt érlelődött meg kiváló dogmatikai tudása, és fejlődött ki tudományszakának területét átfogóan és mindig korszerűen áttekintő képessége. Innsbruck — érdekes módon — hatott monasztikus lelkületére is. Itt ui. — az egyetemen és a Canisianum- ban — akkor a növendékek tekintélyes részében jó talajra talált a gregorián ének kultusza, és termékeny erjedést hozott körükbe Maria Laach bencés apátjának, Herwegen lldefonznak liturgikus tevékenysége. Ezek a fiatalkori élmények mindvégig meghatározó elemei maradtak szerzetesi lel- kületének és gyakorlati életmódjának. — A tudomány szeretete kapcsolta a könyvekhez is. A zirci apátsági nagykönyvtár teológiai „látóhatárának“ korszerű tágítása és színskálájának frissen tartása Kolos testvérünk maradandó érdeme. — Kevésbé termékeny volt prefektusi tevékenysége. A tudomány és könyvek világa emberének, az alkatilag is visszahúzódó és befelé forduló elöljárónak, neveltjeihez fűződő kapcsolatán át-átszűrődött ugyan bölcs, néha humor fűszerezte megértése, mégsem sikerült neki a reábízottak felé magával ragadó módon kisugároznia belső világának mélységeit és szépségeit. Nem volt pedagógus egyéniség, de ez nem hibája, csak hiánya volt. Viszont példaképe volt a tudós, mégis szerény, lelkiekben rendkívül gazdag, mégis egyszerű, messzetekintő, mégis alázatos monachusnak. Nemzedékében talán az utolsó zirci cisztercita, akiben kézzelfoghatóvá vált a szentbernáti „lucere et ardere“ kiegyensúlyozott életstílusa.-s -n 102
