Szolgálat 60. (1983)
Könyvszemle - Jordán Emil: Vocacáo sacerdotal e religiosa. - Tóth Veremund: Caminhos da pastoral vocacional (Benkő A.)
Az album utolsó 10 lapján költők szólalnak meg a Keresztúton: Békés Gellért, Csanád Béla, Tűz Tamás, Szabó Ferenc. Kár, hogy Sík Sándor hiányzik a sorból. Uram, irgalmazz című albuma 26 éves római munkálkodás termése. Itt is keretet használ a művész, a Jézus Szíve-litánia szövegét. Képei nem illusztrációk, áhítatra ihletnek, fölráznak, segítenek. Rajz-sorozat, néhány színezett grafikával tarkítva. A képek nem keletkezésük időrendjében következnek egymás után, hanem ahogyan a litánia szövege kívánta. P. Szabó Ferenc SJ írt hozzá előszót. A képmeditációhoz Szabó Ferenc négy-négy soros versekben fejezte ki egy-egy képsugallta élményét. A versek segítenek bennünket az elmélkedésben. 45 kép, alatta néhány szavas szentírási szöveg, mellette Szabó Ferenc négysorosai. A képek lírai meditációt sugallnak. Az I. Orante. A kép tartalmához simul a vers: Könyörgő két kezem Feléd kitárva szívet utánoz üres markom . . . Érdekes megoldás a Szentháromság egy Isten kompozíciója: a középkori román-gót timpanonra emlékeztet. Néhány vonallal, arcnélküli figurával érzékelteti a Madonnát a gyermekkel. A modern vonalak mellett gótikát sejtető égbenyúló vonalak között világít az örök liturgia képe. Az oltár-kálvária naponta ismétlődő csodáját tökéletesen mutatják az elnagyolt vonások. A Mindhalálig engedelmes Szív kép és vers kettőse megrázó. A grafika vonalakkal, fény és árnyékkal fejezi ki a Beteljesedett-et. Nincsenek teljes alakok. A kezek és fényfoltok hordozzák a gondolatot. Ehhez kiált csodálkozva a költő: Hiába kiáltoztál — nem volt menedék! mivel miattunk bűnné lettél, üres ég terült reád — de midőn lelked kilehelted, Kettőtök Csókját adtad át: a Lelket. Szokatlan, újszerű, megrázó, néha megdöbbentő képsorok. Átelmélkedve nem nehéz eldönteni, van-e hivő megrendülés a vonalakkal játszó kéz indulataiban. Cs. M. Jordán Emil OSB: Vocagáo sacerdotal e religiosa: proifissáo sacerdotal e religiosa (Papi és szerzetesi hivatás; papi és szerzetesi foglalkozás). Instituto Social, Morumbi, Säo Paulo 1983, 63 o. — Tóth Veremund OSB: Cam in hős da pastoral vocacional (A hivatásgondozás útjai). Ed. Loyola, Säo Paulo 1983, 102 o. Köztudomású a paphiány Dél-Amerikában. Brazília sem kivétel. Az utolsó években érezhető némi javulás, de még mindig ezer meg ezer katolikus alig találkozik pappal vagy szerzetessel, akik Krisztus teljesebb életét nyújthatnák nekik. A brazil püspöki kar nem nyugszik bele, hogy ez megváltoztathatatlan. „Hivatásévet“ hirdettek meg 1983-ra. Imahadjáratokkal, ifjúsági napokkal, kiadványokkal mindenkit felsorakoztatnak ennek a szent ügynek érdekében. A papi és szerzetesi hivatás megszerettetéséhez az egész hivő nép közreműködését biztosítani kell. A Säo Paulo-i két magyar bencés atya könyve ebbe a megújulásba kapcsolódik bele. Jordán Emil inkább az emberi, természetes oldalról közelíti meg a problémát. Miért olyan kevés a hivatás? „Mert a papi és szerzetesi hivatás nem vonzza a fiatalságot.“ S az okok? Első helyen a papképzés hiányosságait említi. A Zsinat után megváltozott a pap társadalmi szerepe és képe. Sok szempontból nem pozitív irányba. Már pedig a papról alkotott kép igen fontos tényező a hivatások kibontakozásánál, ill. hiányánál. Jordán atya szerint az egyik hiba a papság egyoldalú elkötelezettségében is keresendő: elhanyagolták az ún. középosztály lelki gondozását, túlságosan a szegényekkel törődnek. Innét pedig kevés hivatás ered. Magukban a szemináriumokban sem adnak megfelelő kiképzést. — Második helyen a szerény, de megfelelő anyagi alap hiányát említi. Mivel sokan nem tekintik „foglalkozásnak“ a papi életet, más területeken akarják megteremteni megélhetési bázisukat, — ami energiát, időt követel. Vagy nagy mértékben függenek híveiktől, adományaiktól. — Harmadik helyen a celibátus problematikáját tárgyalja; negyediknek pedig a katolikus iskolák szerepét. 92
