Szolgálat 60. (1983)
Eszmék és események - A mai katolikus Luther-kép (Békés Gellért)
A MAI KATOLIKUS LUTHER-KÉP ötszáz éve született a reformátor 1483. november 10-én született a közép-németországi Eislebenben Luther Márton, egyike azoknak az egyházi férfiaknak, akik a nyugati ember szellemi életére jelentős vallási és kulturális hatással voltak, s vannak ma is. Születésének 500. évfordulóján leginkább az érdekli a mai embert, hogyan vélekednek napjaink történetírói és teológusai a reformátorról. Ez az érdeklődés még elevenebb a katolikus történetírók és teológusok véleménye iránt, mivel ma már köztudomású, hogy századunkban mekkora változáson ment át a katolikus szakemberek Luther-képe. Érdekes azonban, hogy a katolikus szakvélemény pozitív változásával párhuzamosan a lutheránus szakemberek véleménye is megváltozott: kritikusabb és tárgyilagosabb lett. Itt mindjárt arra közös nyilatkozatra hivatkozom, amit a 500. évfordulóra adott ki ez év május 6-án a két egyház megbízásából működő Római Katolikus/ Evangélikus Lutheránus Vegyesbizottság. A változást már maga a nyilatkozat címe is kifejezi: „Luther Márton — Jézus Krisztus tanúja“.’ Az olvasó meglepődve kérdi, hogyan lehet a századokon át katolikus részről „hitehagyott eretneknek" tekintett reformátort mint „az evangélium tanúját, a hit tanítóját és a lelki megújulás hirdetőjét“ értékelni, ahogy ezt a közös nyilatkozat teszi. Pedig voltaképpen nem történt más, mint az, hogy katolikus szakemberek megszívlelték Yves Congar domonkos atya figyelmeztetését: „Katolikus részről a protestantizmusra vonatkozó munkának semmi pozitív eredménye sem lesz mindaddig, amíg Luther merő elítélése helyett nem igyekeznek őt komolyan megérteni, és történeti szempontból nem szolgáltatnak igazságot neki“.2 Ma már éppen az ilyen irányú törekvések eredményeképpen nem egy katolikus történetkutató és teológus véleménye az, hogy Luthert nem lehet kiiktatni a krisztusi hit történeti jelentőségű tanúságtevői közül, mert — még ha dialektikus ellentét feszültségében is — szervesen beletartozik a keresztény hagyomány folyamatába. Ezt a Lutherről kialakult új katolikus véleményt azonban csak akkor tudjuk megérteni, ha figyelemmel kísérjük e vélemény átalakulásának okait és főbb mozzanatait, hogy azután össze tudjuk vetni a reformátor teológiai gondolkodásának uralkodó elemeit a mai, főleg a II. Vatikáni zsinaton érvényre jutott katolikus gondolkodással. A katolikus Luther-kép átalakulása A Bajor Katolikus Akadémia már 1965 májusában külön tanulmányi napokon foglalkozott a Luther-kép történeti változásaival.3 Evangélikus részről legutóbb Bernhard Lohse hamburgi egyháztörténész foglalta (össze Luther korszerű tanulmányozásáról írt könyvében, hogy milyen változásokról van itt szó, s hogy mi volt a változások oka.4 Az evangélikus gondolkodásban a változások 74
