Szolgálat 59. (1983)

Eszmék és események - A „Nyitott kapu napja" (Fejős Ottó)

részvétel kötelezettségének. Korábban ugyanis részletes utasítások voltak arra vonatkozólag, hogy csak hol, milyen templomban lehet eleget tenni ennek az előírásnak. Ugyancsak újdonság e kánon 2. §-a, amely arra vonatkozóan intéz­kedik, mi történjék, ha a hívek paphiány, vagy más súlyos ok miatt nem jutnak el vasárnapi szentmisére. Ilyen esetekben nagyon ajánlja az igeliturgián való részvételt, amelyet ugyancsak a plébániatemplomban lehet megtartani, vagy legalább egyénileg, vagy családilag végezzenek imádságokat. A pap nélküli vasárnapi igeliturgiák végzőjére vonatkozóan a 230. kánon 3. §-a megengedi, hogy világi hívek (nők is!) vezessék az igeliturgiát és liturgikus imákat, keresz­teljenek és áldoztassanak. Az 517. kánon 2. §-a szerint plébániák vezetését is lehet világi hívekre, vagy közösségeikre bízni. A 766. kánon megengedi világi híveknek szentbeszéd tartását, de liturgikus homíliát csak a papok és diakónu­sok mondhatnak. A 943. kánon szerint pedig szükség esetén szentségkitételt is végezhetnek, de áldást nem adhatnak. Mindezekhez természetesen kellő előkészület és kánoni küldetés szükséges az egyházmegye előírásai szerint. Felmerül a kérdés, hogy az új kódex előírása is súlyos bűn terhe alatt kö­telezi-e a híveket. Ez a felfogás a kezdeti időktől megvolt az egyház életében, még akkor is, amikor kifejezett egyházi törvény nem irta elő a vasárnapi szent­misén való részvételt. XI. Ince pápa idején, 1679. márc. 4-én az akkori Hittani Kongregáció (Szent Officium) mint tévtant elítélte azt a tételt, amely nem tar­totta súlyos bűn terhe alatt kötelezőnek a misehallgatást. Ha figyelembe vesz- szük a szentmise gyümölcseit, ez nem is lehet kérdés. Krisztus hármas jelen­léte a közösségben, Igéjében és az áldozatban olyan jelentős az egyéni és közösségi lelki élet szempontjából, hogy senki nem tekinthet el ettől. Ugyan­akkor az egyes esetek megítélésénél azt is figyelembe kell venni, hogy meny­nyire volt lehetséges ezt a törvényt teljesíteni. Az 1246-os kánon felsorolja a parancsolt ünnepeket, de megjegyzi, hogy a püspöki karok módosíthatják ezt az intézkedést. A Magyar Püspöki Kar ren­delkezései értelmében jelenleg a következő, nem vasárnapra eső parancsolt ünnepek léteznek: karácsony, újév és Nagyboldogasszony. Kozma György A „NYITOTT KAPU NAPJA“ Kis történet Mt 18,21-35 szerint a 24. évközi vasárnapra A városban „Nyitott kapu napját“ tartották a városi közművek, így a Gáz­művek is. Jánosfai Jánost régen érdekelte már, hogyan készül a barna szén­ből a gáz, ezért nagy lelkesedéssel olvasta a hírt az újságban, és tüstént elha­tározta, valóra váltja régi álmát. 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom