Szolgálat 57. (1983)
Az egyház szava - Az ifjúság evangelizálása (Argentin püspöki kar)
tóttá őket, amely mérhetetlenül fölöttük áll, és ösztönzést ad, hogy a mindennap történetének barázdáiba a végtelen magvait vessék. Ebben a feladatban nagy segítségtekre lehetnek a különösen is a fiataloknak szentelt művek és szervezetek, amelyek a bresciai hagyománynak tekintélyes, sokaktól csodált részét alkotják. Nagy tetszéssel láttam, hogy a röviddel ezelőtt zárult egyházmegyei szinó- dus egyik részlegét a fiatalok és a gyerekek lelkipásztori gondozásának szentelte. Fölidézett elveket és körvonalazott útmutatásokat annak érdekében, hogy értékelje a fiatalok társulatait, mozgalmait, csoportjait; azzal a céllal, hogy mindig jobban megfeleljenek a megújító lendületnek. Mert ennek kell áthatnia az olyan közösség minden rétegét, amely Krisztust követi és öt hirdeti. Ugyanakkor meg kell felelniük az új nemzedékek szükségleteinek is. A Szentatya itt különösen kiemelte Néri Szent Fülöp alapításának, az oratoriánusok- nak munkáját. Kedveseim, sok fiatal társatok próbálkozik a hiteles értékek fáradságos keresésével; de túlságosan sokszor járják inkább a halál, mint az élet és a reménység ösvényeit. Nektek kell elvinnetek hozzájuk a bizonyosságokat, amelyeket abból kaptok, hogy bele vagytok gyökerezve Krisztusba és az Egyházba, Isten szavához közeledtek és az Eukarisztiával táplálkoztok. Mindegyikőtökre szükség van. Érezzétek magatokat azok adósainak, akik kételyek és aggodalmak közt élnek, akik nem tudnak többé hinni, sem remélni; érezzétek magatokat mindenki adósának Krisztus szeretetében, amely titeket utolért és megmentett, és Tőle támogatva vigyétek el örömének üzenetét minden fiatalnak, minden embernek, minden testvérnek. A pápa a2 Angelussal fejezte be szavait, utalva a Megtestesülés titkára és Mária anyai szerepére. AZ IFJÚSÁG EVANGELIZÁLÁSA „Az Egyház az ifjúságban a megújhodás mérhetetlen erejét látja, saját magának szimbólumát“ (Pueblai dokumentum 1178). „A körülmények a fiatalok iránti egészen különös figyelemre hívnak fel bennünket. Számbeli gyarapodásuk és növekvő jelenlétük a társadalomban, a rájuk törő problémák mindenkiben föl kell, hogy ébresszék annak gondját, hogy lelkesen és okosan felajánlják nekik az evangéliumi eszmény megismerését és átélését. Másrészt azonban szükséges, hogy a hit és imádság révén kellően kialakult fiatalok váljanak mindinkább az ifjúság apostolaivá. Az Egyház nagyon számít rájuk“ (Evangelii nuntiandi 72). Az argentin püspöki karnak ezt a témaválasztását és ezt az ülését azok a remények indították, amelyeket az Egyház mindenkor a fiatalságba vetett; az a 56
