Szolgálat 56. (1982)

Eszmék és események - A római piarista pátriárka (R.)

gyakorlati szeretete. A nagy építő szeretet, amely a Krisztus-test építéséhez önmagát adja, teljes magát.

Ez az alázatos szeretet jut majd el Krisztus általvert Szívének áldozattá lett papi szeretetéig, s ebben az egyesülésben teljesíti a részesedő papságnak azt a jellemszolgálatát, amely a legalkalmasabb arra, hogy az eukarisztikus áldozatba fölemelje s annak áldásaiban részesítse az emberiséget.

Papi problémáink megoldásának művészete Édesanyánk, a Boldogságos Szűz Mária Szívében és kezében van. Szívében, mert az áldozat jellemteljesítménye az emberszívek között (tehát Krisztuson kívül) legcsodálatosabb tökéletességre az ó Szívében emelkedett, s örök eszménye lett a Krisztussal egyesült papi odaadásnak. De kezében is van a megoldás művészete, mert az őt jellemző nagylelkűséggel osztja főleg papoknak azt a kegyelmet, amellyel Krisztus áldozatának egységébe fölemelkedhetnek.

Hunya Dániel

A nagy magyar papnevelő halálának (1957. nov. 6) 25. évfordulójára, akinek Marosi Atya is tanítványa volt.

A RÓMAI PIARISTA PÁTRIÁRKA

Törnek Vince ez év november 9-én töltötte be 90. életévét. A sárosi kántortanító utolsóelőtti gyermeke összesen húsz éven át töltötte be rendjének legmagasabb tisztségét, az általános rendfőnökséget. Sem arra nem volt példa azelőtt, hogy magyar embert egy szerzetesrend legfőbb elöljárójává választottak volna, sem arra, hogy egy piarista ilyen sokáig maradt volna rendfőnök.

A rendet kisszebeni gimnazista korában ismerte meg, és 16 éves fejjel lépett be. 1916. jún. 25-én szentelték pappá. Budapesten hittudományi doktorátust szerzett, s rövid tanári működés után 27 évig (1920—1947) a Kalazantinum- ban, a magyar piaristák hittudományi és tanárképző főiskoláján tanított egyházjogot, morálist és francia nyelvet. Amellett különféle rendi tisztségeket töltött be: volt prefektus, spirituális, asszisztens, házfőnök és végül 1946-tól tartományfőnök. Mint kitűnő egyházjogászt hamarosan külföldön is becsülni tanulták rendtársai. Bizonyára ennek köszönhető, hogy az 1947-ben összehívott rendi nagygyűlésen mindjárt az első szavazással generálissá választották. Utódja a magyar tartományfőnökségben közeli jóbarátja, Sík Sándor lett.

Mint rendfőnök igyekezett kiterjeszteni a piaristák működési területét. Csaknem 70 új rendházat alapított, és 13 új országban telepítette meg Kalazanci Szent József fiait, egyebek közt missziós területeken is: Japánban és Szenegálban. Egyik fő törekvése volt a rendtagok képzésének emelése, a magyarországihoz hasonlóan, ahol piaristának és tanárnak lenni egyet jelent.

Nyelvtudás terén „elővételezte" mostani Szentatyánkat: beszél ill. ért egy sereg szláv nyelvet, kitűnő latinista, tud franciául, olaszul, spanyolul. így legtöbb rendtársával a saját nyelvén tudott beszélni.

71