Szolgálat 56. (1982)
Az egyház szava - Pápai levél a ferencesekhez (Kozma György)
PÁPAI LEVÉL A FERENCESEKHEZ II. János Pál pápa aug. 15-i keltezéssel levelet intézett a ferences rend négy nagy ágához a Szent Ferenc jubileumi év közeledő befejezése alkalmából. A négy részes, latin nyelvű levelet szept. 15-én tették közzé. Az első részben a Szentatya megemlékezik a jubileumi év ünnepi eseményeiről, és arról, hogy ő maga is elzarándokolt Assisibe. Masseus testvér, a Fioretti összeállítója szavait idézve, felteszi a kérdést: „Miért jön hozzá(d) az egész világ?“ Ezrek és ezrek nemcsak magukra öltik rendjének ruháját és szabályait, hanem csodálattal adóznak nagyságának. Miért? Mert benne megtestesülve látják azokat az erényeket, amelyekre legjobban éheznek az emberek: az örömöt, a szabadságot, a belső békét. A második részben a pápa ezeket elemzi. Elsősorban a lelki örömet említi, mint Assisi szentjének legszembetűnőbb tulajdonságát. A belülről feltörő öröm annyira elöntötte egész lényét, hogy — mint egy vándorénekes — Isten dicsőségét dalolta. Ez a lelki öröm lelkének egyszerűségéből fakadt. — Jóllehet alig használta a „szabadság“ szót, egész élete az evangéliumi szabadság bemutatása volt. A Szentatya így határozza meg ezt a belső szabadságot: a lélek spontán tulajdonsága, amely a szeretetet tette legfőbb törvényévé, és egészen Istenhez ragaszkodik. Ebből származik a teremtmények meghitt viszonya Isten Szegényével. Ezért hallgatták a legenda szerint a madarak prédikációját, ezért szelídült meg szavára a farkas, ezért lobbant el felszólítására a pusztító tűzvész. Ez szabadította meg minden rendetlen gondtól és vonzódástól. - Lényét eltöl- tötte és sugárzott belőle az Istenből forrásozó belső béke. Ez az isteni béke Krisztusban öltött emberi alakot, ö tette Ferencet eredményes békeszerzővé. Városának polgárait megbékítette, gonosz szellemeket űzött ki imájával, ellenségeskedő városokat, egyházfejdelmeket engesztelt ki egymással. Kibékítette Assisi városának püspökét és világi vezetőit is. Senkit sem tekintett ellenségnek, hanem testvérnek. Ezért hirdethette Krisztus szeretetét még a szaracénoknak is. Ez az egyetemes testvériségtudat nyilvánult meg nála még a lélek nélküli teremtmények felé is. A napot, holdat, vizet, szellőt, tüzet, földet testvérének nevezte. így joggal tekinthetjük őt azok védőszentjének, akik a természet épségéért felelősséget éreznek. A pápa itt utal 1979. nov. 29-i apostoli levelére, amellyel Szent Ferencet a környezetvédelem égi pártfogójává nyilvánította. A levél harmadik része a kiengesztelődés gondolatával foglalkozik. Hogy a Poverello születésének 800. évfordulója a lelkek számára valóban gyümölcsöző legyen, és maradandó eredményt hozzon, tudnunk kell azt is: Szent Ferenc erényei nem szerencsés természetének vagy véletlen szerencsének eredményei, hanem a bűnbánat gyümölcsei. Végrendeletében is arról emlékezik meg, hogy új életét akkor kezdte, amikor Isten bűnbánatra indította. Amikor útkeresésében tanácsért az Evangéliumhoz fordult, rátalált Krisztus tanácsára: „Aki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát.“ Ebből az evangéliumi gondolatból merített örömet, hogy a szenvedéseket elviselje, innen származott szabadsága, hogy 63
