Szolgálat 56. (1982)

Tanulmányok - Szentmártoni Mihály: A kiteljesedés akadályai gyermek- és ifjúkorban

megválasztásánál. Ez a szexuális önmeghatározás már 5—6 éves korban egé­szen szilárd. A lelkiismeret alapjait is az identifikáció folyamata rakja le. A tör­vény fogalma az apai akarat útján lép a gyermek tudatába. Az erkölcsi felelős­ségtudat kibontakozásának szempontjából nem közömbös, milyen a modell, amellyel a gyermek azonosul. A túlságosan engedékeny és laza légkörben nevelkedett gyermek nem tanulja meg a közvetlen kielégítés elhalasztásának módját és értékét, tehát könnyen hedonista, amorális személlyé alakulhat. Ausu- bel megfigyelése szerint jól beilleszkedett személyeknek leginkább mérsékelten szigorú, fegyelmezésben következetes szülei voltak (454). Az ilyen gyermek előnye az, hogy értékirányultságát illetően magabiztos. Még csak néhány szót a gyermekkori félelmekről, fóbiákról. A gyermekkor sok problémájának oka a szorongás, ami különféle félelmekben jut kifejezésre. A szorongás pedig leginkább két téma: a szeretet elvesztésétől és az elszaka­dástól való félelem köré csoportosul. Tíz éves gyerekektől kérték, rajzolják le életük legfontosabb eseményét. A gyerekek nagy többsége félelem-kísérte eseményt tartott élete legfontosabb eseményének. Ezért nem szabad egyszerűen lemosolyogni, vagy lekicsinyelni a gyermekek félelmeit. Ugyanakkor megnyug­tatóan hathat, hogy a gyermekkor problémái, pszichés nehézségei a legtöbb esetben átmeneti és nem súlyos zavarok. Ha a gyermek idegrendszeri műkö­dése normális, ha nincs kitéve rendkívüli traumáknak, és ha a szülők viszony­lag jó modellt jelentenek, a kibontakozás nem fog hajótörést szenvedni. Az önazonosság kérdése serdQlókorban A serdülőkor nagy feladata az identitás (önazonosság) végleges megszilár­dítása. A felnőtté válás központi feladata az egyén önmeghatározása, vagyis kielégítő választ adni arra a kérdésre: Ki vagyok én? (Egy serdülő lány föl­váltva háromféle kézírást is használt. Mikor megkérdezték, miért nem követ­kezetes kézírásában, ezt válaszolta: Hogyan tudnám, milyen kézírással írjak, mikor nem tudom, ki vagyok.) Az identitás az önmagunkról alkotott fogalomban nyilvánul meg. Ez a foga­lom nemcsak pozitív elemeket, tulajdonságokat tartalmaz, hanem kiterjed a ne­gatív vonásokra is. Létrejöttéhez szükség van egy szilárd keretre, amely bizto­sítja a tartósságot és következetességet. Ezt a szilárd keretet az értékrend biz­tosítja. Ezért az identitás kérdését nem lehet elválasztani az értékek problémá­jától. Ahhoz ugyanis, hogy az imént említett tartósságot meg tudjuk őrizni, és hogy tájékozódni tudjunk az állandóan változó világban, hűnek kell maradnunk bizonyos alapértékekhez. Furcsa módon sok szülő mintha ezt nem értené. A legtöbb szülő abban látja nevelői feladatát, hogy gyermekének biztosítsa „a legjobbat“: a legjobb iskolát, a legszebb ruhát stb. Nagyon kevesen gondolnak arra, hogy mindez nem elég a boldogsághoz: altruizmusra isf szükség van. Mert ha egy egyén beilleszkedett a munkába, párt választott magának és önállósítot­ta magát, még mindig nem szükségszerűen befejezett személyiség. Rá kell döb­28

Next

/
Oldalképek
Tartalom