Szolgálat 55. (1982)

Az egyház szava - Egyházatyák Jézus Krisztusról

Csodálatos imádság ez, teljesen Krisztus benső misztériumára összponto­sul: hogy ó az Istenember. Bőven merít a bibliai forrásokból, s egyben vissza­tükrözi az emberszívek legmélyebb tapasztalatait. Ugyanakkor a mély tisztelet és a hiteles párbeszéd imádsága. Szívünkből szólunk benne, és szívünk egy­ben szóba is ereszkedhet ezzel az egyedülálló Szívvel, „az élet és szentség forrásával“, „az örök halmok kívánságával“. A „béketűró és nagy irgalmasságú Szívvel“, amely „dúsgazdag mindazok iránt, akik hozzá folyamodnak“. Ha mondogatjuk, ha átelmélkedjük ezt az imádságot, akkor a belső ember igazi iskolájává válik: a keresztény ember iskolájává. Jézus szentséges Szívének ünnepe mindenekfölött azokra a percekre emlé­keztet, amikor ezt a Szívet „lándzsával átdöfték“, és ezáltal „láthatóan" meg­nyílt az ember és a világ számára. Amikor a litániát mondjuk, vagy általában az isteni Szívet tiszteljük, meg­tanuljuk belőle a megváltás titkát, teljes isteni és egyben emberi mélységében. Ugyanakkor érzékennyé válunk az engesztelés szüksége iránt. Krisztus ki­tárja felénk Szívét, hogy egyesüljünk vele a világ üdvösségéért bemutatott en- gesztelésében. Az átvert Szív szava kimondja evangéliumának és a húsvétnak teljes igazságát. Igyekezzünk mindig jobban megérteni ezt a beszédet. Tanuljuk meg. EGYHÁZATYÁK JÉZUS KRISZTUSRÓL JÉZUS ÁTVERT OLDALA: AZ „ÉLŐ VIZEK“, A KERESZTSÉG, AZ EGYHÁZ FORRÁSA (Szemelvények Ratzinger bíboros cikkéhez Hugo Rahner tanulmányaiból) Elvirái Gergely: Amikor a nép a pusztában szomjúságot szenvedett, Mózes vesz- szővel, tehát fával megütötte a sziklát, és vízforrás fakadt. Ez az esemény a keresztség szentségét jelezte. Hogy a szikla Krisztus előképe volt, azt bizonyítja az Apostol mondása: ittak az őket követő szellemi sziklából, a szikla pedig Krisztus volt. Semmi kétség, hogy az a szikla az Úr testének jelképe. Hiszen ez a test, amikor a kereszt fáján átverték, élő vizet adott a szomjazóknak, amint írva van: vízár fakad belsejéből. Ezt pedig a Szentlélekről mondotta, akit a hívők majd megkapnak. Az a sziklából fakasztott víz tehát már akkor előkép gyanánt mutatta a Krisztus belsejéből fakadó, a keresztség szentségében ki­áradó vízáradatot, amely oldalából kifolyva a szomjazok üdvösséges itala. (Tractatus Origenis de libris S. Scripturarum, Tr. 15.) Ismeretlen Tertullianus korában: A keresztények törvénye Krisztusnak, az élő Isten Fiának szent keresztje. Jól mondja a próféta: a te törvényed szívem (ben­sőm: „ventris“) közepén van. Amikor (Krisztus) belsejét az oldalán átverték, bőven folyt ki vér és víz vegyesen oldalából. Ebből alkotta magának a Szent­63

Next

/
Oldalképek
Tartalom