Szolgálat 55. (1982)
Tanulmányok - Molnár Nándor: A keleti egyház Krisztus-képe
aki jogot és igazságot teremt az országban. És ez lesz a név, ahogy a várost hívják: „Az Úr a mi igazságunk" (33,15-16). Az Istennek szíve van hozzánk, és szívügye vagyunk Urunknak. Jézus Szívének ehhez a nagy kinyilatkoztatásához nyitnak utat az Istenember mindennapos imái, a zsoltárimádságok. Nagycsütörtökön zsoltárt énekelve megy ki az Olajfák hegyére. Gyötrő szenvedésében a kelyhet emlegeti: „Uram, örökrészem és kelyhem, te tartod kezedben sorsomat“ (Zsolt 16,5). — Istenem, Istenem miért hagytál el, miért maradsz távol megmentésemtől, panaszos énekemtől? — kezdi imádkozni keresztfáján (Zsolt 22). Ne maradj távol szükségemben, légy közel, mert sehol sincs segítség! (22,12) — Torkom kiszáradt, mint a cserép, nyelvem ínyemhez tapadt (22,16). — Olyan vagyok, mint a kiöntött víz. Csontjaimat szétszedték, szívem mint a viasz (22,15). - Ne maradj hát távol, Uram, te vagy segítségem, siess mentésemre! (22,20) Lehet-e emberibb és ugyanakkor mélységesen Istenben bízó imádság, mint ez az egyetlen nagy felkiáltás a szenvedés poklából? Állandó gondja a krisztológiának, hogyan egyeztesse a Jézus személyében elválaszthatatlanul egyesült isteni és emberi természetet. Megoldást kínál Jézus istenemberi Szíve, amelyben minden emberi nemes érzelem és az istenség egész teljessége lakozik. Istenemberi lelkét, gondolat- és eszmevilágát naponta átjárták és éltették az Ószövetség felsorolt gondolatai. Még nem testesült meg az Ige, amikor az Isten gondolatai már emberileg felfogható alakot öltöttek az írás igéiben. Megszentelt szavaikban ott rejtőzik, amit az evangéliumok meg nem örökíthettek, mert a zsoltárok szavait, az éjszakai magányos órák sok csendes imáját csak a rejtekben Fiát hallgató Atya ismerhette. Szívének gondolatait nemzedékről nemzedékre valamennyire mégis megtalálhattuk, mert a most szemügyre vett szövegeket Jézus eredetiben ismerte, olvasta, imádkozta, ezekkel a szavakkal hirdette az Ország evangéliumát. Egyházunk naponta szólít minket az örök életre szökellő vízforráshoz, az Isten igéjéhez. Jézus él tovább közöttünk, az Eukarisztia és az Ige terített asztalához 6 hív meg minket hivő közösségben: „Aki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyák, aki hisz bennem; belsejéből az írás szava szerint élő vizek folyói fakadnak" (Jn 7,37-38). Molnár Nándor A KELETI EGYHÁZ KRISZTUS-KÉPE I. Általában szólva a bizánci kereszténység eszmei Jézus-képéről, aligha szolgálhatunk méltóbb kezdettel az itt következő mondanivalókhoz, mint a Hagia Szophia „Pantokratór-jának felidézésével. Személyes konstantinápolyi élmé31
