Szolgálat 54. (1982)

Tanulmányok - Szabó Ferenc: Jézus Krisztus Istene

a pusztában a nép: örök szeretettel szerettelek, azért megőriztem irántad irgal­masságomat“ (31,2-3). Isten nagylelkű szeretete főleg a bocsánatban, az irgal­masságban nyilatkozik meg. Jeremiás jövendölése már az új szövetséget jelzi előre: „Igen jönnek napok — mondja az Úr —, amikor új szövetséget kötök Izrael házával és Juda házával. De nem olyan szövetséget, mint amilyet atyá­ikkal kötöttem azon a napon, amikor kézenfogva kivezettem őket Egyiptom földjéről. Azt a szövetségemet ugyanis megszegték, s ezért meg kellett mutat­nom, hogy ki az uruk — mondja az Úr. Ez lesz az a szövetség, amelyet majd Izrael házával kötök, ha elérkeznek azok a napok — mondja az Úr: Bensejükbe adom törvényemet, és a szívükbe írom. Én Istenük leszek, ők meg az én népem lesznek. És többé nem lesz szükség rá, hogy az egyik ember a másikat, testvér a testvérét így tanítsa: Ismerd meg az Urat, mert mindnyájan ismerni fognak a legkisebbtől a legnagyobbig — mondja az Úr —, mivel megbocsátom gonosz­ságaikat, és vétkeikre többé nem emlékezem“ (Jer 31,31-34). II. Jézus Krisztus Istene: az Atya Amikor Szent János első levelében azt ismétli, hogy „Isten Szeretet“ (4,8 és 16), az egész keresztény hagyománnyal ezt úgy kell értenünk, hogy a szere­tet nem egy attribútuma (meghatározója, jelzője) Istennek, még csak nem is a legfontosabb a többi között, hanem alany: maga a Szeretet mindenható, bölcs, szabad, jó, szép... Mindezek a Szeretet dimenziói; és ez jelenti az új szövet­ség újságát az óhoz viszonyítva. „Isten mindenhatósága szöges ellentéte annak a p o t e n t i á - nak, amelyet az emberek képzelnek el született gyengeségük­ben, és amelyet — most, hogy gazdagok és erősek lettek — visszautasítanak, mint vetélytársat. Az isteni mindenhatóság a hatalom csúcsán egy gyermek sebezhetősége, aki jászolban fekszik és azé a fiatalemberé, akit keresztre sze­geztek. Amikor a liturgiában így imádkozunk: ,örök és mindenható Isten ...‘, miért olyan nehéz emlékeznünk Jézus szavaira: ,Aki engem lát, látta az Atyát'? Nincs más Isten, mint Jézus Atyja“ (F. Varillon SJ). „Áldalak téged, Atyám ... mert a kicsiknek nyilatkoztattad ki ezt...“ (Mt 11,25) — A Máténál olvasható „ujjongó himnuszban" Jézus feltárja az Isten- megismerés nyitját, feltárja nekünk Istenét. Jézus istensége teljes nagyságában tör elő szavaiból, ugyanakkor mélyen emberségünkben gyökerezik. A tanít­ványok korábban elámultak hatalmán: „Még a démonok is engedelmeskednek neki...“ Csodáit látva a nép is szent félelemmel magasztalja Istent, hogy „em­bernek ekkora hatalmat adott...“ Jézus a Lélek erejében mutatja meg hatal­mát, isteni szuverénitását. A Szentlélek lebeg felette nyilvános fellépése elején, amikor a kereszteíéskor a mennyei szózat (az Atya hangja) ezt mondja: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.“ Jézus a Lélekben áll az Atya előtt, benne mondja Abba, Édesapám. Benne ad hálát ujjongva az Atyának (Lk 10,21). 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom