Szolgálat 52. (1981)
Könyvszemle - Eukarisztia (Kerny G.)
elénk a közkedvelt szent életét, aki .ha rövid életét tekintjük — huszonnégy évet élt —, úgy jelenik meg előttünk, mint ellobbanó üstökösláng, valójában azonban bevilágítja a századokat. Mert az Isten- és az emberszeretet hőse volt, és a szeretet fénye örök.“ A könyvecske végén egy oldalnyi irodalom mutatja a szerző alapos utánajárását és igazít el a különböző nyelveken hozzáférhető életrajzok között. Sajnos hiányzik Sík Sándor: Szent magyarság (1936) c. kötetének idevágó darabja: „Szent Erzsébet: Női eszmény“, amely pedig igen jól mutatja meg időszerűségét. Középen megtaláljuk a szent családfáját. (A példányok egy részébe itt jelentős sajtóhiba csúszott: halála éve nem 1235, hanem 1231 i) A füzet igényelhető az Europäischer Hilfsfonds magyar osztályától (Pf. 10, A-1172 Wien). S. M. Eukarisztia. Hit és élet képes füzetsorozat 4. Fordította: Tatár Margit. Opus Mystici Corporis Verlag. Bécs, 1981, 34 o. A füzet eredetije a „Fétes et saisons“ c. francia folyóirat 342. száma. Csupán egy oldalnyi terjedelemben egészíti ki az eredetit, éspedig idézetekkel két könyvből. Az egyiknek Dörnyei István, Gergye Győző és Csögl János a szerzője, a másiknak pedig Nemeshegyi Péter. A szám a francia eredeti után megjelent olasz, spanyol, angol, német, lengyel és holland nyelven. Fedőlapján hirdeti a lourdes-i nemzetközi eukariszti- kus kongresszus jelszavát: Jézus Krisztus megtört kenyér egy új világért. Az Eukarisztia tanát adja elő közérthető módon, gyakorlati lelkipásztori célkitűzéssel. Ez a téma mindig időszerű, hiszen a keresztény élet középpontjáról van szó, de 1981-ben a jubileumi eukarisztikus kongresszus még hangsúlyozottabban az érdeklődés homlokterébe állítja. Kiadványunk az Eukarisztiát az üdvösségtörténet távlataiba helyezi. Az Ószövetség fényében válik érthetővé az eukarisztikus áldozat. A pászka-vacsorán Izrael népe újra átélte és átéli a szabadulást Egyiptomból. A keresztények pedig Jézus húsvétját jelenítik meg az eukarisztikus áldozatban. Hitben átéljük Jézus életét, halálát és feltámadását. S a szövetség a Sinai hegyen Isten és népe között fényt vet az üdvösségtörténetnek arra a döntő tényére, hogy Jézus áldozatában megtörtént a végleges kiengesz- telődés Isten és az ember között. Létrejött az új és örök szövetség Jézus vérében. Ezt jeleníti meg a szentmiseáldozat. A szövetség azonban hűséget kíván. Nem marad el Szent Pál figyelmeztetése az Úr testének és vérének méltatlan vételét illetően. S nagyon is helyénvaló a kiadó megjegyzése ezzel kapcsolatban, hogy nem lenne helyes, ha tartózkodnánk a gyakori szentáldozástól bocsánatos bűnök esetében, de súlyos bűn állapotában nem áldozhatunk. A hűség a szövetséghez feltételezi az eukarisztikus áldozat és a keresztény élet egységét, miként Kalkuttai Teréz anya és szerzetescsaládjának tagjai mindennapos gyakorlatukban szemléltetik. Az Oltáriszentségben Krisztust szemlélik, és ezzel kezdik a napot — jegyzi meg Teréz anya, majd folytatja — „de a nap folyamán tovább is láthatóvá lesz számunkra. Megjelenik előttünk szegényeink rongyokba burkolt testében.“ Nem kevésbé megragadó következő buzdítása: „Az Oltáriszentség előtt töltött szentőra vezessen bennünket a szegényekkel eltöltött szentórához. Eukarisztikus életünk nem teljes, míg nem vezet el bennünket a szegények szolgálatához és szeretetéhez.“ így mutatja be kiadványunk azt az alapvető igazságot, hogy az 'Eukarisztia a hitnek is és a szeretetnek is a misztériuma. Kemy Géza 92
