Szolgálat 52. (1981)
Eszmék és események - Levelek a misszióból
Most már három éve, hogy a mezőgazdasági iskolánk vezetésével vagyok megbízva (régebben öt évig voltam már itt). Az iskola nem volna olyan nagy nehézség, bár állandóan anyagi gondokkal is küzdünk. 120 fiú tanul itt ingyenesen, és a múlt évben lányokat is felvettünk. Ilyen iskola csak internátussal lehetséges, és nem köny- nyű mind eltartani. Azonkívül építkezünk is, hogy a lányokat el tudjuk helyezni. Lelkipásztori munkám most kevesebb, mert a plébániát kettéválasztották. Nekünk itt a munka túl sok volt, mert csak vasárnap tudtunk a leíkipásztorkodásban dolgozni, hét közben az iskola köti le erőnket. 40 km-es távolságig kellett elmennünk. Mindez új település, tehát mindegyiken kápolnát kellett építeni, a hitoktatást megszervezni stb. Néha örül az ember, hogy még nem tért meg mindenki, mert akkor kb. 7—8 ezer gyónást kellene havonta meghallgatni, arról nem is beszélve, hogy hány új templomra lenne szükség. P. Gaál Jenő SVD Escuela Agricola San Bénító C. C. 37, Encarnación, Paraguay + Hálásan köszönöm, hogy mindig gondolnak ránk. Jól esik a sok munkában levelet kapni, és még jobban könyvet, amit az ember magyarul is tud olvasni, és így látni az egyház tanításait arrafelé is. Igaz, nálunk a helyzet más, de még így is a vallásnak kellene első helyen lenni. Mert ez az alapja mindennek. Miután a Pápa itt járt, már egy kicsit jobb lett. Mi papok is látjuk a munkában a néppel, hogy ök is ezt akarják első helyen. És nekünk arra nagyon kellene néznünk, amit a nép elvár tőlünk. Vallás nélkül keveset tudunk jobbá tenni. Ezt én láttam, mikor a városban dolgoztam. Ha az ember a vallást adja nekik át, minden szempontból javul a helyzet. Sajnos sokan nem értik ezt meg. Most megint más helyen fogok dolgozni! Agudos do Sul plébániát a társaságunk átadta a püspöknek. így már három plébániát adtam át. Ezért küldtek oda, hogy rendbe hozzak mindent, és így át tudjuk adni. Kevés papunk van, és így át kell adni a plébániákat. Sajnos a hivatás még kevés. Hála Isten, én már mondhatom, hogy van négy pap, akit én segítettem oda, az ötödiket most novemberben szentelik fel. P. Palkó János SVD C. P. 6508, 80 000 Curitiba, Brazília + 79 decemberében valami szívbajjal vittek a kórházba, azt hittem, hogy nem jövök ki, de a jó Isten még meghosszabbította életemet. Nem tudom, hogy milyen szándékkal. A kerékpározás meg volna tiltva, de nem tudom betartani. Tudom, már nem igen sokáig bírom. Megyek, míg lehet, nincs, ki helyem elfoglalná. Fáradt vagyok állandóan. Lassan megyek előre. A jó Isten kezében vagyunk, legyen meg az Ő akarata. Nagyon megöregedtem. Kezeim remegnek. Elhagytam a levesevést, mert nehéz kanalazni. Nem nagyon messze, csak a mi missziónk területén járok. Júniusban, Jézus Szíve hónapjában mindennap egy-egy családba megyek, és ott imádkozunk rózsafüzért. Jézus Szíve litániáját és a családfelajánlási imát, az Újszövetségből olvasunk, egy kis oktatást tartok, és megáldom a jelenlevőket. Több helyen még teát is adnak. Többször csak teavíz minden nélkül, kevés cukorral, néha tejjel, a legutóbbi helyen sóval. Nem nagyon ízlett, de lenyeltem. Asszámban így isszák a víz helyett. A földmívefés is igen hátra van itt. Amint volt ezer évvel ezelőtt, most is úgy van. A földet nem szántják, úgy turkálják föl. Az eke egy nagyobb vasszeg, nem fordítja meg a földet, csak feltúrja. A rizst vetik vagy ültetik. Több helyen elvetik abban a reményben, hogy lesz eső, ha nincs, nem tud kikelni. — A családok valódi kereszténnyé tétele nagyon nehéz. Őslakók, és a törzsi szokást nehezen hagyják el, a rizspálinkát. Most ugyan a kormány tiltja, és a kocsmák be vannak zárva, de ők maguk is készítik, és titokban megy az eladása. Némelyek egészen hülyék lesznek az ivástól, ez persze kihatással van az utódokra. Azok a fiúk, akik itt nálunk tanulnak, talán nem fogják követni a szülök éle82
