Szolgálat 52. (1981)

Az egyház szava - Mi is veletek akarunk játszani (Svájci püspökök)

Üzenetem befejezéséül vele együtt fordulok az Úrhoz: Ó Üdvözítő Krisztus, hálát adunk neked megváltó áldozatodért, az emberek egyetlen reményéért! Ó Üdvözítő Krisztus, hálát adunk neked az eukarisztikus kenyértörésért, amelyet azért rendeltél, hogy igazán találkozzunk testvéreiddel a századok folyamán! Ó Üdvözítő Krisztus, oltsd a megkereszteltek szívébe a vágyat, hogy fel­ajánlják magukat teveled, és elkötelezetten dolgozzanak testvéreik üdvösségén! Te, aki valóságosan jelen vagy a legméltóságosabb Oltáriszentségben, áraszd bőséges áldásodat Lourdes-ban összegyűlt népedre, hogy ez a kong­resszus igazán „az új világ“ jele maradjon! Amen. Ml IS VELETEK AKARUNK JÁTSZANI A svájci püspökök körlevele a gyermekekhez (1979) Ez a levél egy kis meglepetés lesz nektek. Annál inkább reméljük, hogy örömet szerez. Mi a ti püspökeitek vagyunk. Hiszen ismertek bennünket, nem? János püspök Churból, Otmár St. Gallenből, Antal és Ottó Baselból, Péter és Gábor Lausanne-ból, Géniből és Fribourg-ból, Henrik Sittenből, Ernő Luganó- ból, György apát Einsiedelnból és Henrik apát Sankt-Moritz-ból. Isten ránk bízta a feladatot, hogy minden Svájcban lakó katolikust mint test­véreinket vezessünk. Tehát ti is beletartoztok ebbe. Talán néha azt gondoljá­tok: Ó, a püspökök csak a felnőttekre gondolnak, mindig csak velük beszélnek és vitatkoznak! De állj! valahányszor eljövünk a plébániákra, és meglátogatjuk az iskolákat, internátusokat vagy otthonokat, biztosan észreveszitek, hogy ti is fontos helyet foglaltok el a gondolatainkban és a szívünkben. Egyébként ez az első alkalom, hogy valamennyien együtt írunk nektek, mi püspökök. Egyszerűen nem akartuk, hogy az 1979-es év, a nemzetközi gyer­mekév anélkül múljék el, hogy egyszer egész személyesen ne írjunk nektek. Ha ti is válaszoltok egy levéllel, annak nagyon örülnénk. De mindenképpen re­méljük, hogy ez a levél még inkább barátotokká tesz bennünket. írunk nektek, minden svájci gyermeknek, és úgy gondoljuk, hogy egészsége­sek és vidámak vagytok. De ha valaki közületek talán beteg, vagy nincs már édesapja vagy édesanyja, vagy pedig bármi más okból szenvednie kell, akkor ezekre a gyerekekre egész különös szeretettel gondolunk. És veletek együtt gondolunk minden gyerekre az egész világon. Karácsony ünnepét választottuk, hogy írjunk nektek. Hiszen karácsonykor az ember különösen gondol mindazokra, akiket szeret. Ezekben a napokban valami igen fontosat akarunk nektek mondani: azt, hogy Isten nagyon komolyan veszi a gyerekeket. Amikor Fia, Jézus a földre jött és emberré lett, mint gyer­58

Next

/
Oldalképek
Tartalom