Szolgálat 51. (1981)
Az egyház szava - Isten Anyja az Úr üdvözítő tervében (Svájci püspökök)
külön békeüzenettel. Én folytatni próbálom ezt a tevékenységet. (Itt a Szentatya megemlékezett saját békeüzeneteiról és néhány alapgondolatáról a békét illetően.) A béke nem helyben maradást jelent (mint néhányotok vélekedik), hanem erőfeszítést, roppant erőfeszítést, amelyben mindenkinek megvan a maga része. Ki kell alakítani a lelkiismeretet és a felelősségérzést. Szolidárisnak kell lenni azokkal, akiknek a jogait sértik. „Látni — ítélni — cselekedni“ kell. így hát bizonyára sok tennivalótok van nektek fiataloknak is; itt Japánban tiétek a holnap. Elmélkedjetek minden békepártoló programon, — azokon is, amelyekben az összes vallások képviselői juttatják kifejezésre gondolataikat. Az első ilyen konferencia éppen Japánban, Kjótóban volt 1970-ben. Krisztus azt mondja: „Boldogok a békességszerzők“ (Mt 5,9). Legyetek ti is a béke munkásaivá! ISTEN ANYJA ISTEN ÜDVÖZÍTŐ TERVÉBEN Már az első századokban különös tiszteletet tanúsított a katolikus egyház Mária iránt. A „Magnificat“ prófétai szavait teljesítette be ezzel: „Boldognak hirdet majd engem minden nemzedék.“ Az Egyház kívánja, hogy minden idők minden embere ilyen tisztelettel forduljon Mária felé. Az az egyedülálló, minden angyalt és szentet megelőző helyzet ugyanis, amelyet Isten üdvözítő tervében Máriának juttatott, különösen segíti az imádó tiszteletet, amelyet az emberré lett Istennek, valamint az Atyának és a Szentiéleknek kell bemutatnunk. Az Egyház ugyan mindig ajánlotta a vértanúk és szentek tiszteletét, de sohasem kényszerítette ránk bármelyikük különös tiszteletét: a szentek gazdag seregéből szabadon kiválaszthatjuk azokat, akiknek élete példa és ösztönzés saját keresztény törekvéseinkben. Egészen másként áll a dolog a Mária-tisztelettel, mert Mária a szentek szentje, a hívők legnagyobbika, a bűnösök között szeplőtelen: a megváltottak elseje. Bármilyen szerény is teremtményi szerepe a Teremtő végtelen szentségéhez viszonyítva, pótolhatatlan ő az Isten akarta üdvösségtervben. Bizonyos, hogy Isten Anyjának tisztelete különféle formákat ölthet. A liturgiában és a személyes vallásgyakorlatban mindenkor úgy fejeződik ki, amint az időnek, a helynek és a gondolkodásmódnak megfelel. De mindig megkívánja az Egyház, hogy Mária tisztelete Krisztus titkainak mélyebb megértéséhez és tökéletesebb imádásához vezessen. A II. Vatikáni Zsinat az Egyházról szóló konstitúció utolsó fejezetében hasonlíthatatlanul tárta elénk Mária szerepének magasztos voltát az üdvösség tervében. Sehol másutt nem tündököl fel úgy a „kegyelemmel teljes“ méltósága, mint itt. Röviden emlékeztetni akarunk benneteket az itt előadott tanításra. 5 65
