Szolgálat 49. (1981)
Könyvszemle - Cserháti József: Találkozások Istennel I. (R.) - Szabó Ferenc: A rejtett Isten útjain. (R.)
A könyv elsődleges célját, az evangélium magyarázatát szerintünk éppen azzal éri el a szerző, hogy sem kimagyarázni nem akar belőle dolgokat, sem saját elgondolásait nem kívánja beleerőltetni. Emellett átjárja a müvet a lelkiség: elmélkedésre késztet. Biztosan jó szolgálatot tehet a lelkipásztorkodó papságnak az igehirdetésben és az evangéliumokkal ismerkedni vágyó világiaknak. Benkő A. Találkozás Istennel. I. Isten a mennyei Atyánk. Szerkesztette Dr. Cserháti József pécsi püspök. Szent István Társulat, Budapest 1980, 376 o. A „Mindennapi kenyér“ és „Mindennap együtt az Úrral“ 2x3 kötete után Cserháti püspök, egyházmegyés papjainak közreműködésével, most a harmadik sorozatot kezdte el az év minden napjára. Míg az eddigiek imádkozni, elmélkedni tanítottak, itt a hit alapvető igazságait kívánják trinitárius alapon bemutatni. Természetesen nem tudományos taglalásban, hanem a híveknek érthető, életközeli módon. A 25—30 soros szövegek az egyházatyákból, Szent Tamástól és a zsinati határozatokból vett néhány idézeten túl főleg századunk jeles teológusaitól valók. Sokhelyütt szerepel a Mysterium Salutis; találkozunk a Feiner—Vischer-féle Glaubensbuchhal, a Holland Katekizmussal, Karl Rahner, Trilling, Moltmann stb. nevével; a magyarok közül Schütz Antal és Előd István Dogmatikájával, Gál Ferenc, Szennay András, Nyíri Tamás, Békés Gél lért. Szabó Ferenc műveiből meg a „teológiai kiskönyvtár“ egyes köteteiből való részletekkel stb. Minden idézet után rövid „gyakorlati alkalmazás“ következik, többnyire lelkiismeret- vizsgálatra indító kérdés formájában. Nem könnyű vállalkozás „népszerű teológiát“ adni, még hozzá apró adagokban. Mindenesetre kívánatos lenne jobban elkülöníteni a teológiai eszmélődést az elmélkedéstől vagy a gyakorlati kérdésektől (utóbbiaknak az elgondolás szerint a szöveg utáni zárószakaszban van a helyük.) A német nyelvterület mellett ott kínálkoznak — Teil- hard-on túl is — a nagy francia teológusok, pl. Congar, De Lubac, vagy a magyarul is megjelent Newman-breviárium; versek terén a himnuszok dogmatikai kincsesbányája, vagy századunkból pl. Claudel. — A sorozat, elődeihez hasonlóan, bizonyára szintén sok érdeklődő olvasóra talál. R. Szabó Ferenc: A rejtett Isten útjain. Párbeszéd a hitről. Róma 1980, 289 o. A könyv alcíme onnét való, hogy a szerző belevette 1975-ben megjelent és azóta már elfogyott hasonló című könyvének egy részét. Nagyobbik fele a közben eltelt időben látott napvilágot különböző folyóiratokban, vagy előadásként hangzott el a Vatikáni Rádióban. Szerkezetileg a könyv két nagy részre oszlik. Az első: „A rejtett Isten útjain.“ „Valamennyi tanulmány — írja előszavában a szerző — egy nagy kérdéskörben mozog: a hit és hitetlenség — az istenkeresés — mai drámájának egy-egy szempontját világítja meg.“ A keresés, a küzdelem, a hit homálya, az „egzisztenciális nyugtalanság“ jut bennük elsősorban kifejezésre, a párbeszéd szellemében, de mindig a hit eszmevilágán belül és gondolkodó, elemző értelem munkájával. A könyv második fele: „Modern istenkeresők“, századunk néhány nagy emberének példáján és eszméivel szemlélteti az első rész általánosabb jellegű fejtegetéseit. A magyar és a francia kultúrkörből való filozófusok és írók ezek: Maurice Blondel, Prohászka Ottokár, Dienes Valéria, Gabriel Marcel, Jean-Paul Sartre, Julien Green. Egy-egy személyről olykor több tanulmányt is találunk. „Utószó helyett“ a kötet egy egészen friss dokumentummal zárul: II. János Pál pápának azzal a beszédével, amelyet 1980. okt. 10-én az „Evan- gelizálás és ateizmus“ témáról szervezett római kongresszus résztvevőihez intézett. P. Szabó széles olvasóköre bizonyára nagy örömmel fogadja majd ezt az újabb munkáját is. R. 91
