Szolgálat 49. (1981)

Az egyház szava - Európa társvédőszentjei: Szent Cirill és Metód

János pápa a szláv nyelv használatát a liturgiában. A Szalonikiböl származó két görög testvér szoros kapcsolatban állt az akkor virágjában lévő konstantinápolyi patrlarkátus- sal. Szerzeteséletükkel összekötötték a missziós munkát a szláv népek között; ennek érdekében lefordították nyelvükre a szent könyveket, és így megvetették kultúrájuk alapját („cirill betűk“!), vagyis joggal tekinthetők a kultúra atyjának is Európa jelentős részében. Teljes összhangban munkálkodtak nemcsak Konstantinápollyal, ahonnét küldetésüket kapták, hanem Péter római székével is. Cirill éppen Rómában is halt meg (869. febr. 14-én), és a Szent Kelemen templomban nyugszik; Metód a pápa óhajára még 26 évig, haláláig folytatta apostoli tevékenységét Morvaországban. — E történelmi bevezetés után a pápa felsorolja az okokat, amelyek erre a nagyjelentőségű lépésre indították.

Az Egyház idén ünnepli Szent Benedek születésének 1500. évfordulóját, akit tiszteletreméltó elődöm, VI. Pál 1964-ben Európa védőszentjévé nyilvánított. Úgy látszott, világosabban előtűnik az oltalom, amelyben Európa részesül, ha a Nyugat szent pátriárkájának nagyszerű műve mellé odaállítjuk Cirill és Metód, a két fivér kiváló érdemeit. Valóban sokféle ok szól emellett, a régi és újabb történelemből egyaránt; teológiai, egyházi és kulturális alapjuk európai földrészünk történelmében rejlik. Ezért kívánom, hogy a Szent Benedek különös emlékezetére szentelt év bevégződése előtt, XIII. Leó enciklikájának 100. évfordulóján, megjelenjék ez az írás, amellyel Szent Cirillt és Metódot Európa társvédószentjeivé nyilvánítjuk, és így a felsorolt okok méltánylásban részesüljenek.

Ha ui. földrajzi egészében nézzük Európát, akkor azt mondhatnánk: mindenekelőtt a keresztény hagyomány két áramlata kapcsolódott össze, hogy létrehozza. E két áramlattal az emberi kultúrának is két különböző formája, faja jött létre, egyik kiegészíti a másikat. Szent Benedek — akinek tekintélye nemcsak Európában, főleg Nyugat- és Közép-Európában érvényesült, hanem a benoés kolostorok által a föld más részein is jelentőssé vált — mintegy annak a kultúrának volt feje, amely Rómából, tehát Péter utódának székétől áradt ki. A Szalonikiböl való szent fivérek viszont mindenekelőtt a régi görög bölcsességet és kultúrát ismertették meg; továbbá megmutatták a konstantinápolyi egyház és a keleti hagyomány jelentőségét. Ez a hagyomány mélyen beleágyazódott az európai kontinens keleti részén élő népek vallásosságába és kultúrájába egyaránt.

és minthogy ma, annyi évszázaddal az egyházszakadás - Kelet és Nyugat, Róma és Konstantinápoly elszakadása — után, a második vatikáni zsinat óta már sok minden történt a teljes egység érdekében, teljesen az „idők jeleinek“ megfelelő lépés, ha Szent Benedek mellett Szent Cirillt és Metódot Európa társvédószentjeivé tesszük. Annál is inkább, mert abban az évben történik, amikor a két egyház, a katolikus és az ortodox, párbeszédük döntő szakaszába érkezett. (A dialógus, János apostol és evangélista emlékezetére, Patmosz híres szigetén kezdődött.) Mert ennek a nyilatkozatnak is az a célja, hogy emlékezetessé tegye e dátumot a jövendő korok számára.

Az is egyik szándéka, hogy korunk emberei fölismerjék, milyen kiemelkedő jelentőségű az evangélium hirdetése, amelyet Jézus Krisztus az egyházakra

62