Szolgálat 48. (1980)

Eszmék és események - A Rómában ünneplő magyarok (Marosi László)

püspökét kísérte utolsó útjára. A mise alatt szebbnél szebb magyar énekek töl­tik be a bazilikát; lelkesen énekelnek a Szűz Máriás magyarok unokái. Szentmise után mindenki a bazilika bal oldalhajójában a század elején Frak- nói Vilmos c. püspök által felállított domborműhöz vonul. Ez azt a jelenetet ábrázolja, mikor II. Szilveszter pápa Asztrik apátnak átadja az István királynak szánt koronát. István halála előtt a koronát a Nagyasszonynak ajánlja, és orszá­gával együtt pártfogása alá helyezi. Az emlékművet a pápai és magyar himnusz éneklése közben megkoszorúztuk. 980 éve járt itt Asztrik apát. Ma nem egy apát, hanem szinte az egész püspöki karral az élén számos magyar jött Rómá­ba, hogy majd a Magyarok Nagyasszonya új kápolnájában a nemzet képviseleté­ben kérje azt, amivel Lékai bíboros szép beszédét befejezte: „Nyisd meg az egeket sok kiáltásunkra, anyai palástod fordítsd oltalmunkra!“ Október 8-án már kora reggel közel ezer magyar tart Szent Péter sírja felé. E sír körül ma valamiképp megismétlődik húsvét reggele. Feltámadás: Szent István elpusztult, lebontott zarándokháza a magyar kápolnában ma új életre kel. És most mi hoztunk ajándékot Rómába: magyar szentek, vértanúk magyaror­szági travertinból készült domborművei díszítik a falakat. A padozat is tardosi vörösmárvány. Minden magyar művészek alkotása. A főhelyen Varga Imre szob­rászművész nagyszerű műve, a Magyarok Nagyasszonya. A művész — mint bí­borosunk mondta — a magyarságba beolvadt kun asszony vonásaival ábrázolja a Szűzanyát, és ezért anyai lágysága ellenére kissé keményebb az arca. Reggel 7 órakor lelkes taps és éljenzés fogadja az altemplomba bevonuló Szentatyát. Amint közeledik a magyarok sűrű sorfala közt a magyar kápolna felé, úgy érezzük, hogy most meg kell toldanunk a Szózat szavát: „A nagyvilá­gon e kívül nincsen számodra hely.“ íme van. És ide vezet bennünket a Szent­atya. Magyarok Nagyasszonya és a magyar szentek mindig szeretettel várnak itt minket. Kicsi a hely, de belefér minden magyar szív imája. Lékai bíboros köszöntő szavai után a Szentatya kalocsai hímzésű miseruhá­ban megkezdi a szentmisét. A püspökök közül a fent említetteken kívül itt van Casaroli bíboros államtitkár, Macharski krakkói érsek, Achille Silvestrini és Luigi Poggi érsek, Zvekanovic Mátyás szabadkai püspök, valamint Lino Zanini érsek, a bazilika műhelyének igazgatója, akinek nagy része volt a kápolna létrehozá­sában. A Szentatya homíliáját magyar köszöntéssel kezdi. Kiemeli a magyar történelem során a Nagyasszony szüntelen tiszteletét és a Péter székéhez való ragaszkodást, majd így folytatja: „Oly sok szent példakép világította meg a magyar nép életének első századait! Ezt látva önként felmerül a gondolat: a Krisztushoz való ily hősies ragaszkodás Hozzá mélyen hasonló embereket te­remt, akik készek önmaguk teljes odaajándékozására, hogy előmozdítsák az igazságosságot, a szabadságot és a békét ... A hit eme tanúi állhatatossága révén megnyitott távlat ma is időszerű, és azt a kiváló utat jelenti, amelyen haladva tovább építhetjük a békés, szolidáris, valóban emberi Európát.“ Végül maga is „buzgó imáit“ ígéri értünk. „Mária és valamennyi szentetek közben­járása által esdem le rátok, családjaitokra és egész Magyarországra Isten bő­76

Next

/
Oldalképek
Tartalom