Szolgálat 48. (1980)

Tanulmányok - Tóth József: A papi hivatások paradoxona

találkozni, akiket a háttérben eddig talán észre sem vettünk. Mindegyiknek mondanivalója van számunkra. Női szemünkkel kell meglátnunk, női fülünkkel kell meghallanunk, és női intuíciónkkal meg„szív“-lelnünk jelentőségüket. Ezen az új, még alig járt úton hatalmas bátorítást jelent a tudat, hogy az első, aki szemben állt a Feltámadottal, nő volt. Mária Magdolna, aki „elment és hírül adta a tanítványoknak: Láttam az Urat“ (Jn 20,18). Tóth József A PAPI HIVATÁSOK PARADOXONA I. Papok nem pottyannak az égből A papságra szóló meghívás, amelyre a hivatás épül, nem misztikus ese­mény. Senki sem védekezhetik azzal: nem voltak lenyűgöző vallásos élményeim; nem hajított ki valami ismeretlen hatalom a ló nyergéből, mint Pált a damasz­kuszi úton! Az ilyen történet igen ritka. Általában a papok csakugyan nem az égből pottyannak. A hívás sem közvetlenül az égből hangzik, hanem köz­vetítő útján. Közvetítheti egy ember, — sokszor egy pap, emberi és papi kisugárzásával, örvendező életével, amelynek szemmelláthatólag van értelme; a sok jóval, amit tesz, amit talán a fiatal a saját bőrén tapasztalt. Lehet, hogy éppen olyan órában, amikor az élet beszűkült körülötte, amikor úgy érezte, hogy értelmetlenség az egész, hogy nincs remény. — Banálisnak mondható apróságok is hordozhatják. Talán egy mellékesen odavetett mondat: Sose gon­doltál még arra, hogy pap legyél? Nem olvastad, milyen nagy a paphiány? Jó képességeid vannak, nem tudnál valami többet kezdeni velük? Hogyan gon­doltad el a Krisztus-követést a gyakorlatban? — Egy-egy ilyen mondat, beszél­getés közben elejtett útmutatás papok, tanítók, barátok részéről minden to­vábbi nélkül emberi közegévé válhat az isteni hívásnak. Papok nem pottyannak az égből. Közvetítheti a hívást az emberi nyomorú­ság és rászorultság megtapasztalása saját szívünkben, barátaink szívében. Vagy akár egy leírás, amit a mai ember helyzetéről olvasunk, azzal a végkövet­keztetéssel: erkölcsi erőre van itt szükség, és ezt igazából csak a keresztény értékek biztosíthatják. Lehet, hogy erre valaki csakugyan belátja: a társada­lomban, a világban, Európában, a mi hazánkban, városunkban, egyházköz­ségünkben nélkülözhetetlenek a keresztény értékek, de ezeknek közvetítőkre, hirdetőkre, tanúkra van szükségük. A tanúságtétel szük­ségességének meggyőződése föíébresztheti a hivatást. Papok nem pottyannak az égből. Mély vallásos élmények — a boldogság érzése egy jó gyónás után, a találkozás Jézus Krisztussal a szentmisében, a szentáldozásban, a szentírásolvasásban — arra a gondolatra juttathatnak va­37

Next

/
Oldalképek
Tartalom