Szolgálat 47. (1980)
Könyvszemle - Rajz Mihály: Párbeszédben az Orral (Fényesi M.)
vezetőben — a keresztsén szentségének a szertartását elemzi, de úgy, hogy tudatosan kereszténynek nevel, kifejti mindazt, amit bitünk alapvető igazságaival kapcsolatban ismernünk kell. Egyszerre oktat, bitet hirdet és elmélyít.“ Tegyük nyomban hozzá: egyszerű és élvezetes stílusban teszi. Rövid fejezeteit a kifejező alcímek még áttekinthetőbbé tagolják. (Idézünk néhányat: „Isten bebizonyította, hogy igaz barátunk.“ „Az egyház leginkább a családhoz hasonlít.“ „A kinyilatkoztatás nem áll ellentétben a tudományokkal.“ „Az ember nem tartósított árucikk“ stb.) A mindennapi életből vett megvilágító párhuzamok és példák mellett állandóan figyelembe veszi a nem hivő környezet felfogását is. De nem vitatkozik, hanem pozitív támpontokat nyújt. Gyakorló lelki- pásztoroknak melegen ajánlhatjuk a kis alakú, ízléses címtáblájú könyvecskét. S. M. Rajz Mihály: Párbeszédben az Úrral. Szent István Társulat, Budapest 1979, 733 o. Papi rekollekciókra készített elmélkedéseit bővítette ki, rendezte át a szerző az ízléses kiállítású, vaskos kötetben, és teszi hozzáférhetővé azoknak, akik nem tudtak rajtuk részt venni, vagy pedig újból szeretnék végigelméíkedni a hallottakat. Az Oltári- szentség ószövetségi előképeiből és ellenképeiből indul ki: az élet fája, a rézkígyó, a szövetség vére, Illés kenyere stb. Az újszövetségben pedig Jézus életét elmélkedi végig, megtestesülésétől a mennybemenetelig. Egyes eseményeknél (pl. a tékozló fiú, az Oltáriszentség megígérése) hosszabban elidőzik, több elmélkedést is nyújt. Célja, amint az előszóban említi, „egyrészt előkészíteni a szentmisére, másrészt segíteni abban, hogy a szentmise és a szentáldozás kegyelmeit jól feldolgozzuk, életté váltsuk.“ A több mint 350 elmélkedésben értékes utalásokat találunk bensőséges hangnemben. A lelki élet különböző szempontjait kapcsolja össze az Oltáriszentséggel. Az elmélkedéseket követve képet kapunk a szerző lelki igényeiről, elgondolásairól is, s arról, hogy mit szeretne paptestvérei és „a mélyebb lelki életet élő hívek“ lelkére kötni. Lesznek talán olyanok, akik nagyobb változatosságot szeretnének az elmélkedések módszerében: szinte kivétel nélkül az Oltáriszentségben jelenlevő Krisztussal beszélget. Mások kifejezettebben keresik majd a mai mindennapi élettel kapcsolatos problémákra utaló irányításokat. Akik azonban együtt tudnak rezdülni a szerzőtől megpendített húrok zenéjével, azok tartós lelki hasznot meríthetnek soraiból. Fényes! Márk 96
