Szolgálat 45. (1980)
Könyvszemle - Benkő Antal: Bevezetés a valláslélektanba (Békési I.) - Király Ilona: Árpádházi Szent Margit és a sziget (-y -g)
KÖNYVSZEMLE Benkő Antal: Bevezetés a valláslélektanba, (tkk IV/2a) Róma, 1979, 160 o. Újabb bölcseleti kötettel gazdagodott tkk-sorozatunk. A szerző több mint két évtizeden át Brazíliában működött mint főiskolai, majd egyetemi tanár. A Rio de Janeiro-i katolikus egyetemen kilenc évig a lélektani intézet igazgatója volt. A könyv célját és a sorozatban elfoglalt helyét pontosan jelzi: .a kísérleti pszichológia vallásra vonatkozó főbb kutatásainak ismertetése.“ Az idevágó bölcseleti kérdésekről Hardy Gilbert Vallásbölcseleti bevezetésében találhatunk eligazítást (I/3), a karakterológia területéről pedig a kötet „párjában“, Szentmártoni Mihály könyvecskéjében (IV/2b). A könyv első fejezetében a feltérképezés szabatos és világos. A valláspszichológia kifejlődésének és a mai helyzet négy vezető szempontjának rövid összefoglalásáért minden olvasó nagyon hálás lesz. Ha valahol, akkor éppen a pszichológia terén jut az érdeklődő abba a helyzetbe, hogy nem látja a fától az erdőt. Aki olyan nyitottan és olyan tudományos becsületességgel ismerteti, majd kritizálja a freudi lélektant, mint szerzőnk, az jogosan keresi azt is, mit lehet felhasználni ebből, és hogy lehet „megkeresztelni“ a pszichoanalízist. Hasonlóan sikeres a 3. fejezetet kitevő Jung- és Fromm-ismertetés és kritika, ök — mint szerzőnk megállapítja — „Freu- déval rokon elgondolásból indulnak ki, de ellenkező eredményre jutnak: értékelik a vallást.“ Amikor a 4. fejezetben a vallásos tapasztalatról és motivációról, valamint a vallásosság fejlődéséről ír, csak rövidségét fájlaljuk. Ezen iparkodik segíteni gondosan válogatott irodalom megjelölésével. Hitelt érdemlően igazolja alapfelfogását, hogy „a vallás több, mint pusztán vallásos tapasztalat. Elsősorban állásfoglalás. Ez pedig a teljes ember bevetését kívánja“ (102). A világos elméleti összegezést és az egészen a mai életre vonatkozó gyakorlati megjegyzéseket (a gyermeki vallásosság, a kábítószerek és a vallás, a megtérés lélektani értelmezése stb.) sok olvasója felhasználhatja. Békési I. Király Ilona: Árpádházi Szent Margit és a sziget. Szent István Társulat, Budapest 1979, 356 o. + 24 o. képmelléklet. Kicsi gyermek korában ismerkedett meg Király Ilona Szent Margittal. Személye azóta is közel áll szívéhez. Egyetemi tanulmányai során már tudományosan foglalkozik az Árpádház és a szent királylány történetével, majd hosszú évek múlva újból kutató munkába kezd. Ennek a mély és széles körű kutatásnak eredményét rendszerezi most művében. Szent Margit egyéniségét a szentté avatási vizsgálat tanúvallomásaiból, a rendtársak és kortársak szavaiból közelíti meg. Fráter Marcellusnak, Margit gyóntató- jának életrajza a másik forrás. Sokat idézi, nagy szeretettel Ráskai Leát, s mindezt kiegészíti nagyszámú oklevélnek és más írásos maradványoknak alapos tanulmányozása és ismerete. Szent Margit egyéniségét, életét és jelentőségét szervesen illeszti be a Duna-sziget ködös táviatokba nyúló történetébe. Oklevelek nyomán végigvezet a sziget neveinek hosszú során. A legrégibb emlékek kutatása alkalmat ad Pannónia és a pannon kereszténység történelmének ecsetelésére. Témájának további fejtegetése során mindig módot talál, hogy néhány mondattal kitérjen és rávilágítson kevésbé ismert részletekre és fogalmakra. A szigetnek mint a magyar lelkiség központi tűzhelyének igazi jelentősége a 13. sz. elején kezdődik, amikor egymás után épül fel a premontreiek Szt. Mihály temploma és rendháza, a domonkos apácák Boldogasszony kolostora, a ferencesek Szt. Klára zárdája és a keresztes lovagok vára, majd az érseki vár. Történetü91
