Szolgálat 45. (1980)

Eszmék és események - Levelek a misszióból

tolok követőinek egyházi tekintélye (Péterrel mint egységet alkotó középpont­tal), amely a katolikus felfogás szerint az Újszövetségben kellően meg van alapozva. Ez azzal szolgálja az Isten szavát, hogy hirdeti, de azzal is, hogy megőrzi tisztaságában. Utóbbihoz hozzátartozik a megvizsgálás lehetősége (az „inkvizíció“ rettenetes szava valójában ezt jelenti). Ezt pedig - mint a fájdal­mas „Küng-eset“ mutatja - kifogástalan magatartással végre lehet hajtani. Az Újszövetség írásai több ilyen tereptisztításról számolnak be. Mindezek akkor is, ma is csupán egy már adott helyzet megállapítását jelentették. A lelki tekintély gyarló emberek kezében kétségtelenül veszedelmes eszköz; minél közelebb áll valami a szenthez, annál könnyebb visszaélni vele, — különben sohasem jutottunk volna el a reformációhoz. Itt eszembe jut, amit Karl Barth mesélt ne­kem kevéssel halála előtt. Hans Küng (akivel szemben ő bizalmatlanná vált) meglátogatta, és diadalmas hangon közölte vele: „Új reformációt fogunk meg­élni az egyházban.“ ö, Barth így válaszolt neki: „Beérném egy reformmal is" (szószerint: már egy reform is sokat jelentene). Hans Urs VQn Ba|thasar Itt közöljük azt a néhány sort, amelyet Willebrands bíboros, utrechti érsek írt 1979. dec. 24-én 'Moser püspöknek. Megjelent a „Katholisches Sonntagsblatt“ 1980. jan. 13-i számában: Tegnap este felhívott egy régebbi barátom. Hans Küng volt az. Kérte, hogy segítsek rajta. Először egy csomó szemrehányást tettem neki keménységéért, szeretethiányáért, agresszivitásáért stb. Soha egyetlen meghívást el nem fogadott igazi párbeszédre, tanításáért, föllépéséért való felelősségvállalásra. Hogyan segíthetnék én neki? Ö se­gítsen saját magán és mirajtunk. Azt mondta: „Én az egyházban akarok maradni.“ így feleltem: „Az egyházban is kell maradnod.“ Mire ő: „Nem hagyom magam kiebrudalni." Ez már megint az ő agresszív magatartása és módszere, hiszen senki sem akarja kieb­rudalni. Adjunk neki valami lehetőséget? Hogyan? Időt próbál nyerni, a döntést halogatni? Neki magának kell tisztáznia magatartását: a hit tanúságával, mégpedig konkrét pon­tokban, beleértve az egyházat és a tanítóhivatalt is; — a szeretet tanúságával: ő mindig „elvekre“ és „jogokra“ hivatkozik, de sokszor nagyon is szeretetlenül beszél, sok hatalmi eszközzel rendelkezik, és szívesen fölhasz­nálja ezeket. Az Egyház édesanyánk, és ha nem is szeplőtelen, mindig szeretnünk kell; — az alázat tanúságával. Mi semmiképpen se alázzuk meg, ne kicsinyeljük le őt, ő azonban az alázatban keresse nagyságát. Ha kész lenne erre, akkor lehetségesnek tartanék egy újabb határidőt. Sorsát és sokak sorsát tartja a kezében. Éppen a sokak miatt menjen el a legvégső határig a szeretetben és türelemben. De ha elért a határig, akkor minekünk — ugyan­csak a sokak miatt — világosan és erőteljesen kell eljárnunk a Szentlélekben. LEVELEK A MISSZIÓBÓL Hála a jó Istennek, az iskolai évet elég jól sikerült lezárni, habár a diákok eleget éheztek, s a gyaloglásból is kikerült bőven, nemcsak nekem, hanem minden tanárnak s diáknak. Itt rövid időn belül a harmadik köztársaság van. Sokan a pénzt istenüknek választották, s mindenáron rövid idő alatt sokat akarnak összehalmozni, akár rossz úton is. De reméljük, hogy ez majd csak lassan megszűnik, s az ország megint a lá­bára tud állni. Mi reméljük a legjobbakat. Ez a ghánai szellem. Én még mindig a St. Mary’s Secondary School-ban lakom, de a Social Advance Institute-ban tanítok angolt és hittant, mint a múlt évben. Az idén 21 órát adtam val­83

Next

/
Oldalképek
Tartalom