Szolgálat 44. (1979)

Tanulmányok - Szőllősy Julianna: Nevelődés és ránevelés a csend ajándékaira

A fontos nem a tapasztalatok mennyisége, hanem a helyes válogatás, a gyerekek élményi szintje és érdeklődése szerint. A fenti példák legtöbbje csend és zörejek ill. hangok, majd az ezt követő beszélgetés gyakori váltakozásából áll. Ez megfelel a gyermek befogadó képességének, és lehetővé teszi a teljes csend fokozatos fejlődését, anélkül, hogy túl sokat vagy esetleg túl keveset követelnénk meg tőle. A gyerekek lassan rájönnek az egésznek az „ízére“, és megtapasztalják, hogy a csend új fölfedezésekre teszi őket képessé, amit a lárma és a felszínesség elnyel. Továbbá nagy örömet szerez nekik, amint fülük egyre nagyobb távolságokra és egyre finomabb hangokra is érzékennyé válik.

Látásra nevelés

Miután a gyermek figyelmes odahallgatással nagyobb belső nyugalomra nevelődött, elkezdhetjük a „nyisd ki a szemed“ gyakorlatot.

Csendben eléjük teszünk természeti vagy művészeti vagy a közvetlen környezetünkből vett tárgyakat, anélkül, hogy kimerítő felvilágosítást adnánk róluk. A cél az, hogy egyszerű nézéssel és megfigyeléssel „beleéljék magukat“ a dolgokba és magukba szívják benyomásukat, ahelyett hogy pusztán külső szemlélőik vagy használóik lennének. A tárgyi világgal baráti, nem pedig ellenséges vagy kizsákmányoló kapcsolatba próbálunk kerülni. Meg akarjuk érezni a dolgok hátterét, lényegét, meghitt viszonyba lépni velük. Sajátos jellegük, szépségük megragad, és csodálkozni kezdünk. A csodálkozás, az ámulat az első lépcső a vallásos élmény felé. A gyermek képes ámulva elidőzni az új, az idegenszerű jelenség előtt, és megérezni azt, ami mögötte van.

Példák:

— Hosszasan szemlélünk egy virágot.

— Virághagymát, magot vetünk el egy üvegbe, és rendszeresen figyeljük, hogyan nő.

— Nyomon kísérjük, hogyan változnak a fák és bokrok az évszakok szerint.

— Megfigyelünk a szabadban tanyázó állatokat.

— Közvetlenül megismerkedünk a természeti elemekkel: tűzzel, vízzel, levegővel.

— Elnézünk egy képet.

— Szemügyre veszünk egy várat.

Amennyire csak lehetséges, engedjük először a gyermeket csendesen szemlélni, csak később járuljon ehhez a megfogalmazás, hogy a figyelmes szemléletben megnyíljanak számára a dolgok.

Tapintásra, érzékelésre nevelés

Lényeges tapasztalatokat közvetíthet számunkra tapintóérzékünk is. Újféleképpen tárja fel előttünk egy tárgy minőségét, és ezzel kerekké teszi a szem közvetítette tapasztalatot. A tapintóérzékkel észlelhető finomságok éppen a gyermek előtt állnak nyitva, minthogy a tárgyak megfogása ösztönszerű, közvetlen igénye. Ezért szívesen érdeklődik ilyen gyakorlatok iránt.

De ezek a gyakorlatok napfényre hozzák a kapcsolatfelvétel terén adódó esetleges nehézségeket is. Ha valaki nem képes kapcsolatot fölvenni a külvilággal, amögött többnyire a környezethez való viszony hiánya, a dolgok iránti

42