Szolgálat 44. (1979)
Tanulmányok - Kereszty Rókus: Emberség és életszentség
kudarcot valló szentéletű keresztény példája mintha azt mutatná, hogy Isten nem mindenkinek adja meg ezen a földön a teljes pszichológiai érettség lehetőségét. Ti. valaki személyiségének alapbeállítottságában már megszentelőd- hetett, mert igazán és őszintén akarja szeretni Istent és felebarátját. De ez a szeretet, sokszor az egyén saját hibáján kívül, nem tudja „átjárni" emberi természete egészét. Maradnak „át nem világított sarkok", széthúzó ellentétes erők. így megtörténik, hogy legjobb szándéka ellenére egyik szent nem képes megérteni a másikat; szeretetével, szándéka ellenére, inkább fájdalmat, mint örömet okoz a másik jó embernek. Nagy vigasztalás számunkra, hogy már az igaz szeretet akarása is szeretet és egyesít Istennel. De ha ebbe a puszta „őszinte akarás“-ba belenyugszunk és nem törekszünk többre, még azt a kis szeretetet is elveszítjük, amink volt. Hiszen a szeretet megkívánja, hogy valóban a másik ember arcára, javára, igényeire figyeljünk. Azaz ha szeretetünk őszinte, akkor— esetleg kudarcokon keresztül — mégis továbbsegít a másik ember igazi megértéséhez, a vele való, minden hátsó szándék nélküli együttléthez. De ha életünk végéig küzdünk és haladunk is, a szeretet „sikeréinek, egzisztenciális meg- valósítottságának talán csak a kezdetét érjük el ezen a földön. A keresztény életszentség, amelyre Isten mindenkit meghív, ugyanakkor más szempontból többet kíván, mint a természetes pszichológiai érettségideál; az ellenség szeretetére hív fel, és azt állítja, hogy Isten erejéből ez lehetségessé válik számunkra.* A pszichológiai érettség fogalmához is hozzátartozik az igazságosság, sőt az ellenség megértése is. De az emberi érettség nevében senki sem kívánja meg, hogy ellenségünk terheit megosszuk, hogy újra meg újra szeretettel forduljunk feléje azért, hogy a gyűlölködő ellenségből viszontszerető testvér legyen. 3. A természet gyógyulásának útja a kereszt így jutunk el a kereszt törvényének jobb megértéséhez a lelkiéletben. Nem élet- és humánumellenességet jelent. Hiszen minden emberi érték Istenből forrásozik, s az Isten Fia megszentelte azáltal, hogy a megtestesülésben magáévá tette. A szeretetben való önátadás az ember lényének alaptörvénye. Ez a bűn miatt válik sokszor fájdalmassá, „kereszt“-té. De a kereszt törvénye mégsem más, mint lényünk legmélyebb igényének, a szeretetnek a kibontakoztatása ebben a bűn súlyától megterhelt világban. Nem önmagam erejéből, nem egyedül, hanem Krisztussal együtt, az ő keresztjében részesedve. Lássunk ennek néhány alkalmazását. * Itt nem térhetünk ki arra a kérdésre, hogy pszichológusok szerint mennyire tartozik az Istennel való kapcsolat az emberi érettséghez. A vélemények erősen különbözők, de még az agnosztikus pszichológusok is elismerik, hogy a létben, a realitás egészében és jövőjében való bizalom nélkül nincs pszichológiai egészség. 24