Szolgálat 43. (1979)
Az egyház szava - Az evangelizáció jelene és jövője Latin-Amerikában
ami Istentől való. Hogy mindegyikünkben bizonyos mértékben maga Isten nyilvánuljon meg. Gondolkodjatok ezen! Lengyelországon át vezető zarándokutamon — Szent Adalbert sírjánál Gneznóban, Szent Szaniszlóénál Krakkóban, Jasna Gorában — mindenütt egész szívemből kérem majd a Szentlelket, ajándékozzon meg benneteket ezzel a tudattal, az élet értékének és értelmének tudatával, ezzel a jövővel számotokra, Lengyelország számára. Ti pedig imádkozzatok velem. A Szentlélek siessen gyöngeségünk segítségére! AZ EVANGELIZÁCIÓ JELENE ÉS JÖVŐJE LATIN-AMERIKÁBAN Ez év febr. 13-án, 18 napi imádságos munka után fejeződött be a III. általános latin-amerikai püspöki konferencia a mexikói Pueblában. A fenti címet viselő, kb. 250 oldalas záródokumentum iránymutató akar lenni egy egész földrész apostoli tevékenységéhez, ahol a világ katolikusainak csaknem a fele él. Az első rész: „A latin-amerikai valóság lelkipásztori áttekintése“, terepszemlét végez: milyen körülmények között él ott az Egyház, és mire kell tekintettel lenni. A második részben: „Isten terve Latin-Amerika valóságával“, összefoglalják, hogy mit kell hirdetni. A pápa gondolatmenetét követve állítják elénk Krisztust, az Egyházat és az ember méltóságát, valamint azt hogy mit jelent az evangelizáció. — Hogyan kell hirdetni ezeket az igazságokat? Erre felel a harmadik rész: „Evangelizálás Latin-Amerika egyházában: kommúnió és részvétel.“ Mindenekelőtt élni kell az evangéliumot a különféle közösségekben: a családban, bázisközösségekben, plébániákban és helyi egyházakban. Mindenkinek saját hivatása szerint kell az evangelizálásban részt vennie. „A közösség és részvétel előmozdítói“ c. fejezet tárgyal a hierarchiáról, a szerzetesi életről, a laikusokról és a hivatások előmozdításáról. „A közösség és részvétel eszközei“ címen az imádsággal, a liturgiával és népi vallásossággal, a tanúságtétellel, a katekézissel, a neveléssel, a tömegtájékoztatási eszközök felhasználásával foglalkozik. Mindez ökumenikus szellemben történjék: párbeszédet folytatva. — A negyedik rész: „A missziós egyház a latin-amerikai evangelizálás szolgálatában“ kiemeli az evangelizáció legfőbb területeit: mire van ma különösképpen küldetése az Egyháznak Latin- Amerikában? Négy ilyenre mutat rá: a szegények, az ifjúság, bekapcsolódás a társadalom építésébe, az ember személyének fejlesztése és érvényesítése mind nemzeti, mind nemzetközi téren. — Végül az ötödik fejezet összefoglalás: „A Lélek dinamizmusa: lelkipásztori választások.“ — Az alábbi szemelvényekből érezhetjük a nagyszabású dokumentum szellemét. Isten népe: Isten családja (II. rész, 10. fejezet) Latin-amerikai népünk a templomot magától „Isten házának“ nevezi. Észreveszi ugyanis, hogy ott gyűl össze az Egyház mint „Isten családja.“ Ugyanezt a kifejezést ismételten használja a Zsinat és a Biblia is, hogy Isten népének mélyebb és bensőbb valóságát kifejezzék. Ez az Egyházról alkotott felfogás mélyen érinti a latin-amerikai embert, aki nagyra becsüli a családi értékeket, és aggódva keresi, hogy tudja megmenteni ezeket a modern világ növekvő frivolitásától. Sok országban észrevehető ez 61
