Szolgálat 42. (1979)

Könyvszemle - Koncz Lajos: A ml Istenünk (Őry M.) - Három hittankönyv (Benkő A.)

KÖNYVSZEMLE Koncz Lajos: A mi Istenünk. A kinyilatkoztatás és a hit teológiája. Szent István Társulat, Budapest 1978, 395 o. .A Jézus Krisztusról szóló könyvünk után e lapokon a keresztény Isten-hit tanúság­tételét és teológiai alapvetését kapja kézbe az olvasó. A Krisztus-esemény tanulmányo­zása természetes és belső logikával fordítja figyelmünket az eszmei háttér és horizont: az Isten-kérdés felé“ — mutatja be könyvét a bevezetésben a szerző. Ezért a két mun­ka tematikailag és módszertanilag tudatosan egységet alkot. A kötet négy részre oszlik: A kozmikus kinyilatkoztatás, Kinyilatkoztatás a történe­lemben, A kinyilatkoztatás az Egyházban, A kinyilatkoztatás az emberben. Felépítését igen ügyesnek találom. Az első rész bemutatja a vallást, a második a teológiai kinyilat­koztatást, a harmadik a Szentírást, a negyedik a hitet. Fokozatosan halad előre és bontja ki a fogalmat. Ki kell emelni a könyv gazdagságát. Kitér a század minden teológiai vitájára: a val­lás keletkezésének problémájára, az „új teológia“ és a kérügmatikus teológia kérdé­seire (benne két magyar előfutárra Prohászka és Schütz Antal személyében), a kinyi­latkoztatás új zsinati értelmezésére, a Bibliában a sugalmazottság új fogalmazására, majd a tradíció új értelmezésére, ügyes a hitaktus lélektanának és személyes voltának kiemelése, sok új hangsúllyal. Jók a dogmára és a dogmafejlődésre vonatkozó részek. Jónak találom a fogalmazást, hogy a csoda a természeti törvényeket nem töri meg, hanem Istentől nekik szánt potencialitásukban valósítja meg őket (212). Felhasználta az idevágó teológiai irodalmat. A lényeges müveket elérte és bedol­gozta. Dicséretes, hogy jól kibányászta Latourelle nagyszerű könyvét (Théologie de la révélation). A Concilium folyóirat cikkei mellett talán jobban kihasználhatta volna a másik nemzetközi katolikus folyóiratot, a Communio-t. Az előbbi eléggé vesztett kez­deti lendületéből, viszont az utóbbit olyan szaktekintélyek hordozzák, mint Urs von Balthasar, Ratzinger, K. Lehmann stb. Felhívnám még a figyelmet Ulrich Horst könyvé­re: Umstrittene Fragen der Ekklesiologie (Pustet, Regensburg 1971). Szép szolgálat a magyar olvasók részére a könyvet lezáró folyóiratszemle. A 27. oldalon, William Jamestől vett idézeténél, fölcserélve szerepel a szerző ve­zeték- és keresztneve. (A jegyzetben már a vezetéknevet találjuk.) Ugyanígy járt Bro­nislav Malinowski néprajztudós (68. o.). Igen érthető, folyékony, mondhatnám élvezhető stílusban adja elő értékes mondani­valóját. öry M. HÁROM HITTANKONYV: Bibliai történetek és a katolikus vallás alapigazságai, össze­állította Hársfalvi Lajos. Catholic Publishing Comp. 1977, 72 o. Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket. Első hittankönyv. Az egyházmegye hitoktató tanácsa. Szabadka 1978, 64 o. Az üdvösség története. Hittankönyv 10-12 éveseknek. Szent István Társulat, Buda­pest 1978, 106 o. Ezek a csaknem egyidőben hozzánk érkezett kiadványok önkéntelenül is együttes tárgyalásra kívánkoznak. Az első főleg 6—8 éves gyerekeket tart szem előtt. De azokat is, „akiket később esetleg felnőttként érintett meg Isten végtelen szeretete." Nem könnyű egy könyvbe mindezt beépíteni. Mégis dicséretes a vállalkozás, mert olyan földrész (Észak-Amerika) magyarjainak siet segítségére, akik kisebb szétszórt csoportokban élnek. Különbözó szükségletek egybekovácsolásának igénye magyarázza azt is, hogy módszerében a klasszikus felfogást követi? Mert felosztása inkább a logikára éfeül. Először Istenről, a Szentháromságról, a katolikus vallásról, az imáról tárgyal. Majd néhány pontban az 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom