Szolgálat 42. (1979)

Eszmék és események - Jubiláló kanadai magyar egyházközségek (Békési István)

mondta: „Ezzel verlek el titeket, ha panaszt hallok rátok.“ Rövidesen megve- hették a Dundas és Spadina út sarkán a régi anglikán templomot, és lázas munka, odaadó iparkodás után 1944. márc. 19-én, Szent József napján a fő­pásztor fölszentelhette. 1949-től magyar jezsuita atyák vezetik a plébániát. Ma három atya és egy testvér működik ott. Négy mise van vasárnaponként, a magyar iskola és óvoda létszáma 300 fölött, százas ministránsgárda és 13 vi­rágzó magyar egyesület ill. társulat. A magyar temetőben már négy pap pihen, és csak egy érte meg közülük a hatvanat. Torontó 1978 márciusában ünnepelt. A templom erre az alkalomra remek orgonával gazdagodott. Villot bíboros a Szentatya üdvözletét és áldását küldte el. A statisztika 1941-től máig 1320 keresztségröl, 1036 esküvőről, 1441 első- áldozóról, 1210 bérmálkozóról, 875 temetésről tud. A templom szolgálatát kb. 15 000 magyar hivő veszi igénybe. MONTREAL, a Magyarok Nagyasszonya egyházközség, 1978 októberében ünnepelt, övék a legújabb, legrangosabb és legtágasabb magyar katolikus templom Kanadában, övék a legterjedelmesebb és legszebb beszámoló is, és talán a legalaposabb lelki készület (vö. Szolgálat 1979/1). Az alapító Hédly Jeromos ferences atya volt. Mellette kilenc plébános szerepel az egyházközség történetében: két minorita, négy szervita, egy jezsuita és két megyés pap, kö­zülük egyik francia: Henry Gaboury atya. Az ő plébánossága alatt (1932—36) erősödött meg az egyházközség, sőt templomot js építettek. Hamarosan meg­tanult annyira nyelvünkön, hogy legalább gyóntatni tudott. Sőt megtanulta ma­gyarul beszédeit. Eleinte persze sokat derültek a hallgatók. De ó tudta, hogy a pásztor van a nyájért és nem fordítva. Nagy segítői voltak a munkában az ideérkező szociális testvérek. Amikor a régi templom már szűknek bizonyult, Hajdusik Tarzícius plébános (vö. Szolgálat 8. sz.) vezetésével újat építettek. 1963-ban szentelték fel a szé­kesegyháznak is beillő épületet. 1975. júl. 31. óta három jezsuita atya működik ott. Igyekeznek a hívek lelkiéletébe és az egyesületekbe minél több lelki tar­talmat vinni, a magyar csoportok közt a békét és egyetértést biztosítani. WELLAND nemcsak az egyházközség, de a templom aranyjubileumát is ün­nepelte, mert a magyar ferencesek ott mindjárt a templommal kezdték. Ez is a Magyarok Nagyasszonyáról van elnevezve. 1928 Szent Erzsébet napján szen­telték föl. Ennek nagy előnye, hogy a hívek nagy számban a templom közelé­ben telepedtek meg, ott építkeztek, és így egyetlen hely, ahol ma is 30—60 a mindennapi misehallgatók száma, hiszen gyalog is el tudnak jönni. A temp­lom mellé megépült a ferences kolostor is. Később éveken át angol papok lát­ták el a híveket, de a magyar iskola, hittantanítás és egyesületek segítségével és főleg a mélyen vallásos családokon át megmaradt az élet mindaddig, míg az óhazából jött, de már itt nevelkedett magyar káplánt kaptak. Hamarosan plé­bános lett, és egész papi életét ott töltötte. Msgr. Horváth István jövőre lesz negyven éves pap. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar munkában két kármelita nővér, Ágnes és Aloyzia. A jubileumra 1978. nov. 1—8 közt népmisz­67

Next

/
Oldalképek
Tartalom