Szolgálat 40. (1978)

Eszmék és események - Mindennapok Máriája (Mózes Piroska)

MINDENNAPOK MÁRIÁJA Minden katolikus templomban van Mária-oltár. Rendszerint csillagkoszorú­val, koronával, jogarral, tündöklő fényben mutatja gyermekét, a Kisjézust. Lába alatt a hold és főleg a kígyó, minden rossznak a képviselője. A tisztelet állí­totta oda, megérdemelt a hely. Mégis sokkal mélyebben, sokkal emberibben, sokkal földibben van az ö életútja, ami számunkra követendő példa lehet. Amit jó gyakran képzeletünkbe idézni és szemünk előtt tartani. Gábor főangyal köszöntésekor kegyelemmel teljesnek mondja. Az eseményt fény veszi körül. A világosság veleszületett adottsága a kegyelemmel teljes­nek. Már nyiladozó értelme helyesen méri fel a Teremtő nagyságát és terem- tettségének ajándék voltát. Ebből táplálkozik alázatossága, szolgálatkészsége és tisztasága. Ebben a lelkületben nevelkedik, és mint porszem a mágneshez, vonzódik Teremtőjéhez, keresi szándékát és követi indításait a hétköznapok életútján. Akarata belesimul Isten terveibe. A megtestesülés emberi szabad- akaratától függ. Mérlegeli a feladat nagyságát, és hittel vállalja az előre nem látható körülményeket. Amikor szíve alá zárja a Végtelent, hogy emberi alakba öltöztesse, látszó­lag semmi nem változik meg körülötte. Az egyszerű názáreti ház, a szegénység, a korai árvaság, magányosság továbbra is kísérői. Öt a kitüntetettség szolgá­latra serkenti. Ezért siet rokonához, s talán örömének a megosztását is reméli. Másnak nem tudna beszélni róla, de úgy sejti az angyal szavából, hogy Erzsé­bet megérti az ő örömét. Míg a hosszú gyalogúton sárban, porban, köveken bo­torkál, leikével átöleli Istenét, már dajkálja, babusgatja, imádja. Ezért tör fel megérkezésekor szívéből a Magnificat tömör himnusza. Aztán a hétköznapok tevékenysége következik: mosás, takarítás, főzés, szövés-fonás; majd beteg­ápolás, csecsemőgondozás, pelenkamosás. Előgyakorlataként a rá váró fel­adatoknak. Mert nem születésénél fogva volt tökéletes ezekben a dolgokban is, hanem tanulással, gyakorlással tökéletesítette magát. Közben a sok vendég fogadása, kiszolgálása. Amíg érte is jött egy vendég: József, az ács, akit férjül rendelt a jogszokás, jegyesül és segítőül a Gondviselés. József szemében kérdőjel tűnik fel, látva anyásodó alakját. A hazavezető út szorongással teli. Most sem tud beszélni ki- tüntetettségéről, pedig ezt az igaz embert szeretné megnyugtatni. Istenre bíz mindent, aki próbára teszi a hűséget, hogy méltón jutalmazhassa. Nem volt még embernek boldogabb és megnyugtatóbb álma, mint Józsefnek azon az éj­szakán, amikor megtudja, hogy mi történik körülötte és mi az ő feladata. Ettől kezdve kettőjüket a legtisztább és legbensőségesebb szeretet kapcsolja össze. Szegénységükben a napi munka lesz életük fenntartója. Az esték a meg­hitt beszélgetések, a közös imádás jegyében teltek. A ház asszonya a nőiesség, a gyöngédség és tapintat mintaképe. Közelében Józsefnek könnyű tökéle­tesedni. > 6 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom