Szolgálat 40. (1978)
Eszmék és események - Istenem, hát miért? (Elmar Bordfeld)
1938/39 okt. A krakkói egyetem hallgatója a hitleri megszállásig. Színészcsoporttal járja az országot mint rendező és szereplő. A 2. világháború alatt kőbányában, majd vegyi gyárban dolgozik 4 évig. Közben teológiát tanul. 1946. nov. 1. Pappá szentelik, miután befejezte tanulmányait a krakkói szemináriumban. 1947/48 A római Angelicumon tanul. Teológiából doktorál P. Garrigou-Lagrange-nál. (Tétele: Keresztes Szt. János lelkisége.) Belgiumban és Franciaországban a lengyel vendégmunkások lelkésze. Hazatérve több helyen káplán, majd Krakkóban diáklelkész. Erkölcstanból habilitál a lublini kát. egyetemen (Max Scheler erkölcsi rendszere). 1953-tól Krakkóban és Lublinban az erkölcstan professzora. 1958. júl. 4. Krakkói segédpüspök. Jelmondata: „Totus tuus.“ 1962 Káptalani helynök. 1964. jún. 13. Krakkó érseke. A II. vatikáni zsinaton nagy szerepet játszik a „Gaudium et spesu konstitúció különböző fejezeteinek kidolgozásában. 1967. jún. 26. VI. Pál bíborossá nevezi ki. 1971 A püspöki szinódus főtitkári tanácsának tagja. 1976 nagyböjtjén ő adja a Vatikánban a lelkigyakorlatot. („Az ellentmondás jele“ címen jelent meg.) Egyéb művei: „Szeretet és felelősség.“ „Az erkölcstan ábécéje.“ „Egyén és állam.“ „Személyiség és cselekvés.“ „A II. Vatikáni Zsinat hozta megújulás alapjai.“ Mintegy 300 cikk különböző folyóiratokban. 1978. okt. 16. Két napos konklávéva! pápává választják. 1978. okt. 22. Beiktatási miséje. ISTENEM, HÁT MIÉRT? I. János Pál pápa oly hirtelen halálát hallva, az első ijedségre következtek a kétségek, következett — ismerjük el nyugodtan — a lázadás az ellen, aki engedte megtörténni ezt az érthetetlen dolgot. Istenem, hát miért? Miért veszed el a hívőktől, miért veszed el minden színű és fajú emberektől egyik leghűségesebb szolgádat? Aki a szavával — a Te szavaddal — szíven találta az embereket, aki a mosolyával a szó szoros értelmében legfegyverezte a világot, megmozgatta a lelkeket, s ezzel a Te világosságodat sugározta? „Mit teszel?“ — kérdezhetné az ember az ószövetségi Jobbal. Hát nem világíthatott volna egy kicsivel tovább ez a világosság sötét és szomorú világunkban, ahelyett, hogy meteorként fellobbanjon, és utána eltűnjék a tág mindenségiben? 78