Szolgálat 40. (1978)

Az egyház szava - Egyházatyák a kegyelemről

formáját, — ez az egyetlen útja annak, hogy közel jussunk a Vigasztalóhoz, ö azután, mint a nap, megtisztult szemedet magához vonva, megmutatja neked önmagában a Láthatatlan Képmását. A Képmás boldog látásában pedig meg­látod az ősminta kimondhatatlan szépségét. A Lélek által emelkednek fel a szívek; ő fogja kézen a gyengéket, általa nyerik el a törekvők a tökéletes­séget. ö világítja meg azokat, akik minden szennytől megtisztultak, és az ön­magával való közösség révén „lelki emberek“-ké teszi őket. Amint a fényvissza­verő és csillogó testek a napsugár hatására maguk is fényforrássá válnak, és önmagukból sugározzák a tőlük különböző fényt, úgy azok a Lélek-hordozó lel­kek, akiket a Lélek megvilágosít, „lelki"-vé válnak, és másokra árasztják a ke­gyelmet. A Lélek működéséből származik a jövő előrelátása, a misztériumok isme­rete, a titkok tudása, a karizmák szétosztása, a mennyországra való polgár­jogunk, az angyalokkal együtt énekelt dicséretünk, a vég nélküli öröm; állandó lakásunk Istenben, Istenhez hasonulásunk és végül minden vágy legnagyobbja: istenné válásunk. Szent Ágoston (354—430) beszédeiből: A kegyelem újjáteremti az embert, őrömmé változtatja az erkölcsi törvény meg­tartását, és a szeretet új dalára ihlet: A szeretet ... új dalt énekel ... Az tölti be a törvényt, aki nem a tör­vény, hanem a kegyelem rendjében van: számára a törvény már nem teher, hanem ékesség; nem gyötrelme többé a rettegőnek, hanem dísze a szerető­nek. Hiszen lángragyúlt a szeretet lelke, és a tízhúrú lanton már új dalt éne­kel .. . Az új dal az Újszövetség kegyelme; ez különböztet meg minket a régi embertől, aki először a földből emberré teremtetett. (Sermo 33 1-5) Az új dalt azonban csak az énekelheti, akinek szeretete egyetemes, azaz elfogadja az egész világot átfogó katolikus Egyház közösségét: öreggé tette az embert a bűn, megújtja a kegyelem. Mindazok tehát, akik megújulnak Krisztusban, új dalt dalolnak, hogy megkezdjék az örök életet. Ez a dal pedig a békesség és szeretet éneke. De aki kiválik a szentek közösségé­ből, nem dalolhatja az új éneket. Hiszen a régi viszálykodás útját követte, nem az új szeretetét. Mi ez az új szeretet? Békesség, a szent közösség köteléke, élő kövekből egybeillesztett lelki épület. Hol találjuk meg az új szeretetet? Nem egy helyen, hanem az egész világon. Hallgasd csak, hogyan mondja egy másik zsoltár: „daloljatok az Úrnak új dalt, egész világ, dalolj az Úrnak!“ Ebből megérthetjük, hogy az, aki nem énekel az egész világgal együtt, csak a régi dalt fújja, akármilyen szavak is tolulnak az ajkára ... Mi azonban az új dalt daloljuk . . . Senki se váljon ki közülünk, senki se válassza el magát közös­ségünktől. (In Ps 149, 1-3) (összeállította Kereszty Rókus) 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom