Szolgálat 39. (1978)

Az egyház szava - Egyházatyák a Bibliáról (Miskolczy Kálmán)

Ha más forrásból is tudunk valami hasznosat meríteni, az nem tilos számunkra. Legyünk ügyes bankárok, akik felhalmozzák az igazi, valódi aranyat, de félredobják, ami talmi vagy gyanús. Fogadjuk el más forrásból is a bölcs mondásokat (pogány írók műveire gondol), de vessük el az istenekről szóló naív és nevetséges meséket. A Szentírás olvasása erre is képessé tesz minket.

Szent Jusztin (t kb. 165): A Tryphonnal folytatott dialógusból (Tryphon a Bar Kokihba-féle lázadás idején menekült el Jeruzsálemből Efezusba. Itt ment végbe a vita, amelyet Justinus később fiktív dialógusokkal kiegészítve, 155—161 körül Rómában írt le. Két napig tartott, ezért két fő részre oszlik. Ez a részlet a 2. rész 99. és 100. fejezetéből való.)

Ezután így folytattam: Szeretném most neked pontról pontra kimutatni, hogy ez az egész zsoltár (22[21 ]) Krisztusra vonatkozik. A kezdő szavak: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?“ — előre megmondják már abban az időben, ami el fog hangzani Krisztus ajkáról. Mert a kereszten függve kiáltott így fel: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem . . . Napestig kiáltok, és te nem hallgatsz rám, éjjel is szólítlak, és nem felelsz nekem.“ A keresztre feszítés napján, a hajnali órákban, maga mellé vette három tanítványát az Olajfák hegyén, átellenben a jeruzsáiemi templommal, és így imádkozott: „Atyám, ha lehetséges, múljék el a kehely tőlem.“ De imáját e szavakkal végezte: „Ne az én akaratom, hanem a Tied legyen meg.“ Ezzel világosan bizonyította, hogy tényleg emberré lett, és képes volt szenvedni. Hogy eloszlassa azt az eretnek felfogást, amely szerint nem volt tudatában annak, hogy szenvedni fog, ebben a zsoltárban rögtön hozzáteszi: „Nincs tudás hiánya énbennem“ (3. vers). Éppúgy, mint nem a tudás hiánya volt az, amikor Isten megkérdezte Ádámot: „Hol vagy?" vagy Káint: „Hol van Ábel?“, hanem ezzel mindkettőjüket rá akarta ébreszteni arra, hová jutottak vétkük miatt. Krisztus a fenti szavakkal jelezni akarta, hogy a tudatlanság nem őbenne volt, hanem azokban, akik vonakodtak hinni benne, és azt hitték, ha megölik, ő is ott marad végleg a holtak birodalmában, mint más közönséges ember.

A további szavak szerint: „Ám te a szent helyen lakozol, Izrael dicsősége" (4. vers). Ezzel azt akarja mondani, hogy valami csodálatos és magasztalásra méltó dolgot fog művelni. Ez tényleg be is következett, amikor az Atya által, harmadnapra a keresztre feszítés után, halottaiból föltámadt.

összeállította Miskolczy Kálmán

Számunk nyomása közben érkezik a hír, hogy Szentatyánk, VI. Pál pápa, Jézus színeváltozásának ünnepén szeretett Urához tért. Hálás szívvel búcsúzunk tőle. Méltatására következő számunkban visszatérünk.

58