Szolgálat 39. (1978)
Tanulmányok - Tomka Ferenc: Szentírás és lelkivezetés
még hiányzik Krisztus szenvedéséből, testének, az Egyháznak javára“ (Kol 1,24) stb. Általános szabály, hogy az erénygyakorlatokból, elhatározásokból egyszerre csak annyit szabad kitűznünk, amennyit a vezetett örömmel tud vállalni. Néhány alapvető elhatározást mindaddig ismételten meg kell újítanunk, amíg ki nem alakul gyakorlásukban a könnyed készség (pl. rendszeres esti ima, lelkiismeretvizsgálat, szentségekhez járulás). A kifejezett erénygyakorlatokat ill. az igéket azonban egy bizonyos idő múlva általában jó váltogatni, nehogy túl egyhangúvá váljék gyakorlásuk, s ez a vezetett kedvét szegje. — Ha egy bizonyos területen hosszabb idő után sem sikerült lelkileg haladnia, viszont az imént említettek értelmében új feladat kitűzése ajánlatos, akkor olyan új szempontot adhatunk, amely egy másik oldalról, de mégis ugyanannak a célnak elérését segíti elő. Pl. ha egy a lelkiélet alapjait már elsajátított egyén folytonos rosszkedvről, kedvetlenségről panaszkodik, ajánlhatjuk neki a „velünk az Isten“ gondolat elmélyítését; de ha problémája egy hónap múlva sem szűnik meg, akkor felválthatjuk ezt a szeretetgyakorlás valamelyik mondatával. Hiszen a keresztény öröm forrása Isten jelenlétének, szeretetének tudata; Isten szeretetének megtapasztalásához azonban — amint említettük — elsősorban a felebaráti szeretet gyakorlásával juthatunk el (vö. Jn 14,21; 1Jn 4,16 stb.). Lelkivezetés és az Ige közösségi élése Világszerte terjedő gyakorlat, hogy egy-egy közösség — bittanos vagy mi- nistráns csoport, felnőtt (világi vagy papi) közösség — közös „életigét“ választ. Az ige közös élése csak a lelkiélet alapjain már túljutott személyek számára ajánlatos, de ezekben gazdag gyümölcsöt teremhet. Az isteni ige erejét ilyenkor különösen megtapasztalhatjuk abban a tényben, hogy a belőle élők — még ha különböző helyzetben vagy lelkiállapotban vannak is — egyaránt választ, megoldást nyernek, Istennel találkoznak, egyesülnek általa. Amint Nagy Szent Gergely írja: „Az isteni ige ereje a gőgösnek alázatot, a félénknek bizalmat ad, az élvhajhászót megtisztítja ... a becsvágyót megzabolázza, a fegyelmezetlent megfékezi ... így itat Isten mindenkit az ő vizével: szavának erejét úgy alkalmazza az egyesekhez, hogy megfeleljen sajátságuknak. így az isteni szóban mindenki azt találhatja meg, amire szüksége van, hogy ezáltal éppen annak az erénynek csírája bontakozhassék ki benne, amelyikre leginkább rászorul.“9 A közös ige jelentősége nemcsak az, hogy ilyen esetben a gyakran túlterhelt leíkivezető a tagoknak együttesen adhatja meg az alapvető irányelveket, magyarázatokat az adott igével kapcsolatban, s így sok időt takarít meg (bár természetesen az egyéni beszélgetés jelentősége továbbra is megmarad), hanem még inkább az, hogy a közösség tagjai ugyanazt az igét élve egy héten vagy egy hónapon át, hasonló lelki tapasztalatokkal, élményekkel lesznek tele, s 39
