Szolgálat 39. (1978)
Tanulmányok - Három szentírásmagyarázat: Farkasfalvy Dénes: Izajás meghívása
lényeg utolérése. Végül pedig minden bibliai munkának gyakorlati következményekre kellene vezetnie, ha ez nem is más, „csak“ a bizalom, életkedv, öröm és közösségi érzék új kiküzdése. Ezekkel a célokkal és módszerekkel a hivő írásmagyarázat messzemenően függetlenedik a tudományos exegézistől, és az egyházi lelkipásztorkodás, hitoktatás és felnőttképzés önálló feladatának bizonyul. A módszertani tanácstalanság már túl hosszúra nyúlt korszaka után ismét több figyelmet kellene neki szentelni. Forrás: Geist und Leben 1977, 194—208. HÁROM SZENTÍRÁSMAGYARÁZAT Farka sfalvy Dénes Izajás meghívása UZIJA KIRÁLY HALÁLÁNAK ÉVÉBEN . . . Tudós könyvek megmagyarázzák a dátum fontosságát. Uzija bölcs és erős- kezű uralkodó volt. Halálának éve döntő fordulatot hozott Júda életében. Évtizedek nyugalma és gazdagodása után a kis nép története rossz irányba indult: politikai bizonytalanság és egymást követő nemzeti katasztrófák felé. A haldokló Uzija mintegy szimbóluma volt népe sorsának: bár uralkodását siker és erő vette körül, a király maga utolsó éveiben leprában szenvedett. Halálának éve csupa baljóslat: a jövő nyomorúsága előre vetíti árnyékát. De az Úr ezt az időpontot választja ki, hogy követét kiválassza, akin keresztül a maga uralmát, fényét és megpróbáltatásait kinyilvánítsa. LÁTTAM AZ URAT . . . Palástja úgy borítja el a templomot, mint valami hatalmas szőnyeg. Izajás ott áll Isten királyi palástjának a szegélyén, most látja, hogy a templom szertartásos szimbólumai mögött mi a kegyelmi valóság: a mindenség Ura itt trónol, itt hajol az emberhez, itt vett magának szállást. Izajást egy életen keresztül elkíséri ez a tudat: Isten Sión hegyén magaválasztotta szentélyében jelen van, hogy terveit, uralmát, akaratát megvalósítsa. Ez a tényező fontosabb a történelemben, mint az egymást érő vajúdó krízisek sorozata, a Jódéra mint prédára vadászó nagyhatalmak hadijátéka és alakos- kodó diplomáciája. A köztünk lakó Isten valósága mindent fókuszba helyez, magyaráz és érteni enged. Semmiségem tudata nem aláz meg többé, jelentéktelen voltom nem kelti már az elhagyottság érzését: Isten jelenléte betölti az űrt, amit kicsiségem tudata kelt körülöttem. Láttam! Tudom, hogy Mózes azt mondta: nem láthatja őt ember úgy, hogy életben maradjon. Illés is eltakarta arcát, mert őrá élő ember nem tekinthet. 15
