Szolgálat 37. (1978)
Tanulmányok - Dieter Emels: Az egyházközség mint a katekézis előfeltétele és célja
nekelőtt ott sikerül, ahol úgy tervezik meg a feladatokat, hogy valószínű az együttműködés lehetősége másokkal és a siker — bár talán csak szerény — élménye. 3. Az egyházközség mint a katekézis célja Meg kell engednünk: ha azt nézzük, mi egy keresztény egyházközség, illetőleg minek kell lennie, mi benne a kateketikai követelmény, azután pedig egy pillantást vetünk a valóságos lelkipásztori helyzetre, akkor a felelősökben fölmerülhet a túlzott követelmények és a rezignáció érzése. Ennek a veszélynek megakadályozására először is ki kel! emelnünk, hogy az egyháztörténelemben még sohasem léteztek ideális egyházközségek. A kiinduló helyzet ma sokfelé sokkal biztatóbb, mint az egyháztörténelem más korszakaiban volt. Másrészt ezekkel a megfontolásokkal kapcsolatban világosan meg kell mondanunk, hogy a katekézis feladatának teljesítésével egyben egyházközségi munkát is végzünk. Hogyan? A katekézist nem értelmezhetjük osak úgy, mint az egyházközségi lelkipásztori munka soron levő feladataihoz hozzájáruló munkát. Meg keli látnunk benne annak az esélyét is, hogy segítségével egyházközséget alkossunk. Jegyezzük meg azokból a következményekből, amelyek az egyházközségnek mint a katekézis előfeltételének jelentőségéből folytak: a katekézisben olyan kérdések merülnek fel, amelyek ösztönzést jelentenek az egyházközség hitének értelmezésében és gyakorlásában. Különösen ki kell emelnünk azt a lehetőséget, hogy egy bizonyos időre megadunk egy súlypontot a katekézis céljával és tevékenységével egybehangolva. A katekézis az egyik olyan feladat, amellyel az egyházközség megtanulhatja, hogy életének alanya saját maga. Főleg sok szülő őszintén fontosnak tartja, hogy gyermekeik utat találjanak az egyház hivőközösségébe. Ebben az ügyben egymásra találhatnak más szülőkkel, és észrevehetik közös felelősségüket. Fölfedezhetik saját lehetőségeiket, megbeszélhetik tapasztalataikat. Ha a katekézisben megvalósul a párbeszéd és a közösség megtapasztalása, akkor az egyik legfontosabb lehetőség, hogy az egyházközségben kapcsolatokat teremtsünk. A katekézis során az egyházközségben élő emberek megismerhetik egymást, kicserélhetik tapasztalataikat. A katekézisben tudatosan megtanulhatjuk, mit jelent az evangélium szellemében érintkezni egymással. Ha egy egyházközség rendszeresen és tervszerűen él a kateketikai alkalmakkal (mint: jegyesoktatás, keresztség, elsőáldozás, gyónás, bérmálás), akkor ismételten alkalma van érintkezésbe kerülni a család tagjaival. Különösen jelentősek ilyenkor az ún. távola Hókkal való találkozás lehetőségei. De ezt a lehetőséget csak akkor lehet igazán felhasználni, ha az egyházközség magáévá teszi és komolyan veszi azokat az olykor nagyon kritikus jellegű kérdéseket, amelyeket a „távolállók“ ilyen alkalmakkor föltehetnek. 29
