Szolgálat 36. (1977)

Könyvszemle - Szabó Ferenc: A szeretet hullámhosszán (R.) - Puskely Mária: Avilai Teréz (R.)

jóságának megvalósulása érdekel elsősorban, az semmit sem von le a két kis kötet tudományos értékéből. Inkább újabb ajánló levél a tkk legújabb két kötetének.

Békési I.

Szabó Ferenc: A szeretet hullámhosszán. Miért élünk, miért hiszünk? Róma 1977, 276 o.

Szabó Ferenc most megjelent könyvének első részében némi módosítással azt az előadássorozatot teszi közzé, amelyet 1976 vasárnapjain tartott a Vatikáni Rádióban. A sorozat a nagy, örök emberi kérdésekkel foglalkozott: azt akarta mindenek előtt megmutatni, hogy az ember nem elégszik meg a jólét keresésével, hanem — minden látszat ellenére — „szomjazunk valami örököt“, amint ezt a költő, Ady is kifejezte. A jóléten túl a több-létet, az örök életet keresi mélyen fekvő akarásával. P. Szabó nem járta végig korunk szellemi tájainak útvesztőit, de jelezte a mai ember nyugtalanságát; mai írók, költők, gondolkodók kérdésfeltevéseit idézve fogalmazta meg azokat a problémákat, amelyekre a krisztusi hit fényében kereste a válaszokat. Jóllehet nemcsak hívőkhöz szól, hanem minden őszinte keresőhöz, lényegében a kinyilatkoztatás égisze alatt mozog, a hit régi válaszait fogalmazza újra. Mindenek előtt az a célja, hogy a keresztényeket vezesse rá az öntudatos létre, a szeretetben megélt igazi keresztény életre. Idézünk az előszóból: „Főleg azt akartuk megmutatni, hogy a végérvényes válaszokat mindenki maga fogalmazza meg, pontosabban: mindenki egzisztenciálisan, egész elkötelezettségével és életével ad választ a kérdésekre: Miért élünk, miért hiszünk? Végeredményben minden attól függ, hogy ráhangolódunk-e a szeretet hullámhosszára és hinni tudunk-e a Szeretetnek.“ A sorozat elmélkedéseit a következő nagyobb fejezetcímek tagolják: Nyugtalan szívvel — öntudatosodó és személyesedő élet — A szeretet erősebb, mint a halál — Hittünk a Szeretetnek — Válaszunk a Szeretetnek — Szeretetben élni — Utak Istenhez. — A könyv II. részének címe: Emberek és müvek. Ezek a megemlékezések és esszék bemutatnak néhány elhunyt vagy még élő írót és gondolkodót, elemzik olyan személyiségek életművét, akik korunk tanúi a keresésben és a hitvallásban. Lényegében gyakorlatilag illusztrálják az első rész elméleti fejtegetéseit. Mint előző műveiben is, P. Szabó párbeszédet folytat korunk kiemelkedőbb gondolkodóival és íróival, — szembesíti a hit és a hitetlenség nagy képviselőit, hogy e dialógus révén vezesse rá az olvasót az öntudatosabb létre, világnézete tisztázására. Nem ad recept-válaszokat, hanem a személyes állásfoglalásra ösztönzi mindazokat, akik nem zárták le világnézetüket, hanem mindig készek egyesülni másokkal a teljesebb igazságban.

R.

Puskely Mária: Avilai Teréz. Róma 1977, 418 o.

A szerző a XVI. századi kármelita, Avilai Teréz életművét mutatja be, s vele minden korok egyik legnagyobb misztikusát próbálja közel hozni a mai emberhez. Az I. rész Avilai Teréz élete: az imádkozó és ugyanakkor hihetetlenül tevékeny spanyol nő életútját rajzolja meg magával sodró dinamikával. Ezt a részt mindenki nagy élvezettel olvashatja. Azok is, akik talán a II. rész elvontabb eszmefuttatásait kevésbé kedvelik majd. De a II. rész is — Avilai Teréz az imáról — életszerű, hiszen általában magát a Szentet beszélteti. Puskely Mária könyve elején idézi és magáévá teszi Szent Teréz alázatos vallomását: „Ezek a lelki dolgok oly nehezen érthetők, hogy az ilyen tudatlan személy, mint én, szükségképpen sok szószaporítást fog elkövetni, amíg egyszer fején találja a szöget. Hiszen sokszor úgy veszem kezembe a tollat, mint egy oktalan lény; azt sem tudom, mit írjak, azt sem tudom, hol kezdjem. Csak azt az egyet tudom, hogy hasznotokra lesz, ha amennyire képes vagyok rá, megmagyarázok nektek egyet s mást a lelkiekről.“ Szent Teréz az ima mesternője. A mai embernek is segít megtalálni az Istenhez vezető ima útjait. A szerző nem annyira az ima misztikus, rendkívüli útjait mutatja be, hanem azokat az ösvényeket, amelyeken minden' hivő ember járhat. Fel95