Szolgálat 36. (1977)
Tanulmányok - Vass György: A keresztény ember szabadsága
genek. Minden idegen terület a hazájuk, és minden haza idegen terület számukra. Házasodnak, mint mindenki, gyermekeik vannak, de nem hagyják el újszülötteiket . . . Testben élnek tehát, de nem a test szerint. A földön töltik életüket, de az ég polgárai . . . Egyszóval ami a testben a lélek, azok a keresztények a világban.“25 JEGYZETEK ' „Y-a-t-il encore une morale?' Positions et questions actuelles présentées par A. Chot- tin et R. Masson. Les grandes enquétes de Panorama aujourd’hui, Centurion, 1973. 2 Noldin: „Summa theologiae morális Complementum: De castitate. Editio XXXIV quam paravit Godefridus Heinzei S.J. 1952 Oeniponte. 8—10. 3 René Laurentin: „Bilan du Concile Vatican II.“ Seuil 1967, 287. 4II. Vatikáni Zsinat „Határozat a papság képzéséről“, Szent István Társulat 1968, 16. 5 „Neuf Theses pour une éthique chrétlenne.“ In: „La Documentation Catholique", 1975. máj. 4, 421. ‘ Uo. 421—426. 7 Pl.M. Schürmann előadása a Nemzetközi Teológia Bizottság kérésére. 8 Johannes Gründel: „Wandelbares und Unwandelbares in der Moraltheologie.“ Patmos Verlag Düsseldorf 1967. Franciául: „Peut-on changer la morale?“ Cerf, Paris, 1973. ’Ebben a részben követem J. M. Hen- naux előadását: „Développement ou évolution de la morale chrétienne." Lumen Gentium papi csoport előadásai Párizsban, 13. sz. füzet. 10 „Les écrits des Péres apostoli- ques“ Cerf, Paris 1962. 11 Pl. a kamatszedés erkölcsi megítélése az Egyházban a különböző korokban. 12 Ingrid Sjöstrand: „Van hozzá közöd?“ In: „Ami a szivedet nyomja.* Mai svéd gyermekversek. Móra kiadó, Bp. 1975, 91. 13 „Journal de Anne Frank.“ Cal- mann. Lévy 1950, 151—152. UM.L. King: „Nem hallgathattam“ c. válogatás. 15 L. M. Muggeridge: „Valami nagyon szépet Istenért“. Prugg Verlag, Eisenstadt 1974. '‘Lumen Gentium 11.12. 17 LG 11.12. 18 „Pacem in terris“, magyar ford. 80. ”30. pont. 20 VI. Pál pápa 1971. V. 14-én adta ki „Octogesimo adveniens“ k. apostoli levelét a szociális kérdésekről, az 1891-ben megjelent „Rerum novarum“ 80. évfordulójára. 21 Pl.: „felelős apaság—anyaság“, a házasság mint „a házastársak bensőséges élet- és szeretetközös- sége“ stb. 22 Ef 4,24. 23 1Pét 2,5. 24 L. a 14-es jegyzetet. 25 Az idézet forrása: „A Diognéte, Sources chrétiennes 33. Cerf 1951, 63—66. Vass György A KERESZTÉNY EMBER SZABADSÁGA Az emberi életnek vannak egyes alapfogalmai, amelyeket úton-útfélen használunk. Az őket kifejező szavak mintegy beletestesültek mindennapi beszédünk szókincsébe, és értelmük magától értetődőnek számít. Csak akkor válnak problematikussá, ha ellentétüket tapasztaljuk a magunk vagy mások életében, vagy ha valaki fölteszi a kérdést: mit is értünk rajtuk. Ilyenek: jólét, boldogság, egészség, társadalmi biztonság stb. És ilyen alapszó vagy alapfogalom az, amiről a következő oldalakon el akarunk gondolkozni: az emberi szabadság. Ha kérdőre vonjuk a „szabadság“ szó tartalmát, témánk kimeríthetetlenné válik. Próbáljuk csak egyszer föltenni a kérdést barátaink körében: Mit is értesz te szabadságon? Kit nevezel szabad embernek? — a válasz előreláthatólag nem lesz egyöntetű. De ez csak látszat. Mert nyugodtan föltehetjük, hogy 23
